Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - HAJDÚ PÉTER - RÉZ GYULA: Gépészeti kiállítások (lektor: Tibold Vilmos)

újonnan földhöz jutottakból alakuló földművesszövetkezetek tulajdonába került, melyek csak nagy nehézségek árán tudták helyreállítani és üzemeltetni a traktorokat, cséplőgépeket. A Földművelésügyi Minisztérium újonnan felállított gépesítési osztálya 1945 tavaszán megszervezte az elhagyott traktorok kijavítását, melyeket az állam elsősorban bérlet formájában hasznosított. A kormányzat hitelekkel segítette a traktortulajdonosokat az alkatrész- és üzemanyagvásárlásban, gépjavításban, majd kötelezte őket az erőgép teljesítményétől függő mennyiségű talajmunka elvégzésére. Bár 1947-re a traktorállomány - 12545 darabbal - elérte az 1942. évi szintet, az alapvető talajmunkák elvégzéséhez elegendő vonóerő hiánya a háború után még évekig a mezőgazdaság legégetőbb gondja maradt. MÁ V szívógáz lokomobil (1910) A lassan újra induló mezőgazdasági gépgyárak az első években főleg kéziszerszámokat, mezőgazdasági kisgépeket állítottak elő, a Hofherr-gyár pedig folytatta korábbi traktortípusainak gyártását. 1948 tavaszára állami kézbe került az összes jelentősebb mezőgazdasági gépgyár. 1948-tól a traktorgyártást a Hofherr egyetlen típusára, a G-35-ös izzófejes traktorra korlátozták. 1948-ban felállították a Magyar Állami Mezőgazdasági Gépüzemet a következő fő feladatokkal: az állami tulajdonban lévő gépek, traktorok, eszközök és ezek alkatrészeinek kezelése és hasznosítása; gép- és traktorállomások felállítása; a nem köztulajdonban álló gépek és traktorok üzembentartásának előmozdítása. A gépállomási hálózat gyorsan bővült, 1948 szeptemberében számuk 61, december végén 110 volt. Ilyen körülmények között került sor a háború utáni első (egyébként sorrendben az 55.) Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár megrendezésére 1948 márciusában, A gépesítés terén a kiállítás még nem mutathatott be igazi újdonságokat. A romjaikból felépülőben lévő gépgyártó cégek korábbi bevált termékeiket kínálták. Jelentősebb kiállítók voltak a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár talajművelő eszközökkel és vetőgépekkel, az Alfa Separator Rt. Budapest tejgazdasági gépeivel és hűtőgépeivel, a Csonka János Gépgyár Rt. a „Fürge" motoros kapálógépekkel, benzinmotoros öntözőszivattyúkkal és mezőgazdasági benzinmotorokkal, a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. import mezőgazdasági gépeivel, és az O.A.G. mechanikai laboratórium permetező- és porozógépekkel. Érdekes módon nem található a kiállítói jegyzékben az ekkor már többségben állami tulajdonú Hofherr-gyár. A Hofherr-traktor volt viszont az 1949. évi kiállítás „meglepetése": a háború után elkészült 2000. darabot ekkor adták át ünnepélyesen a Magyar Állami Mezőgazdasági Gépüzemnek. A kiállításon