Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - VERESS LÁSZLÓ: Juhkiállítások (lektor: Tóth Imre)

országos kiállítást 1948 tavaszán szervezték, ahol a magyar állattenyésztés történetében első ízben kisgazdák, a kistenyésztők uralták a mezőnyt és nyerték a díjakat is. Első díjat Kopátsy és Koltai kosai érdemelték ki. Mezőhegyes éves korra elletett anyajuhokat és bárányaikat mutatta be, az Ohati Állami Gazdaság rackákat és karakulokat állított ki. Az 1949. évi kiállításon már 369 juhot láthatott a közönség, 36%-uknak kisgazdák és juhászok voltak a tulajdonosai, 33%-ukat a községi földművesszövetkezetek vitték fel, 22% pedig az újonnan szervezett termelőszövetkezetekből származott. Az állami gazdaságok csupán 36 állatot mutattak be. Szűcs János gönyűi juhász és Kovács Lajos malomsoki kosai nyerték az első díjat. 1950-ben a nagydíjat a Mezőhegyesi Állami Gazdaság kosa és anyajuha kapta. Az első díjasok között szerepeltek Németh János (Ercsi), és Koltai József (Tapsony) kosai, a kendereszigeti (később nagykunsági) ÁG anyajuha, a zsadányi és sajószentpéteri tsz-ek kosai. Az 1952. évi kiállítás juhbemutatója valóban ötletadó, előretekintő, és korszerűsítésre ösztönző volt. A Hortobágy-árkusi ÁG bemutatta ikerelléséből származó 15 hónapos korra elletett szépen kifejlődött juhait és bárányait. A Pankotai ÁG fias juhokat mutatott be ikerbárányaikkal. A Karcagi Kísérleti Gazdaság 5 hónapos kosbárányai 43 kg, a jerkék 37 kg átlagsúlyt értek el. A Kenderesszigeti ÁG a kalodás fejés bemutatására vállalkozott. A kiállított juhok száma összesen 483 volt. A nagydíjat a Nagykunsági ÁG 120 kg-os 12 kg zsíros gyapjút adó suta fésűsmerinó kosa kapta, melyet a gazdaságban mesterséges termékenyítésre használtak. A Hildpusztai ÁG (Bács-Kiskun) cigája, a HortobágyOhati ÁG racka és karakul, a Debreceni Mezőgazdasági Technikum fríz juhokat mutatott be. A látogatók itt találkozhattak először a Szovjetunióból Herceghalomba importált kaukázusi merinó növendék kosokkal és jerkékkel. Az első díjasok között szerepeltek Kopátsy és Koltai húsmerinó kosai is. Megjelentek az első termelőszövetkezeti juhászatok - a karcagi Táncsics és a túrkevei Vas Zoltán Tszek - magyar fésűs kosai is. 1953-ban csak vidéki - debreceni, miskolci, szombathelyi - kiállításokat rendeztek. 1954-ben a nyár végére időzített kiállításon 437 juhot állítottak ki; 18 állami szektorhoz tartozó kiállító 224 juha (51%), 20 termelőszövetkezeti gazdaság a kiállított juhok 48%-ával vett részt, de 11 magánjuhtartónak is adtak kiállítási lehetőséget. A tenyésztési nagydíjat a Pankotai Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság és az időközben Táncsics névre változtatott túrkevei tsz nyerte el. (Pankota 1954. és 1956. évi nagydíjas kosai a Hortobágyról áthelyezett állomány leszármazottai voltak.) Első díjat kaptak a Kiskunsági Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság a Kőröstetétleni Célgazdaság kosai, a Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság, a karcagi Táncsics Tsz., a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz., és Boni Lajos kisgazda fésűsmerinó anyajuhai. Az 1955. évi kiállításra az előző évivel majdnem azonos számú juhot (439) állítottak ki. A nagydíjat a Kiskunsági Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság 80 kg-os, 13 kg nyírósúlyt adó suta magyar fésűs kosának és a túrkevei Táncsics tenyészetének ítélték. Az első díjasok között szerepelt a herceghalmi kaukázusi merinó kos, a karcagi Táncsics fésűsmerinó anyajuha, a mezőhegyesi és pankotai Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság-ok kosai, a kőröstetétleni Célgazdaság, a kornádi ÁG, és a balmazújvárosi Vörös Csillag fésűsmerinó és Sipos Ferenc böhönyei kitenyésztő húsmerinó kosai. Az 1956-os kiállításon valamelyest csökkent a kiállított juhok száma (378), mégis három tenyészet kapott tenyésztési nagydíjat; a pankotai a túrkevei és a herceghalmi törzsjuhászatok. A bemutatott merinó anyagban jelentős volt a differenciálódás, a pankotai 38. sz. nagydíjas kos, a túrkevei anyajuhok és a herceghalmi précoce apaságúak, és a Nagy szentjánosi (később Lajta-Hansági) ÁG kosai a húshasznú merinó irányzatba voltak sorolhatók. A szabadkígyósi Tangazdaság és a Hortobágy-Borsósi ÁG kosai tömeges fésűs irányt, a herceghalmi kaukázusi és kaukázusi merinóval keresztezettek egy szélsőséges gyapjú irányzatot képviseltek. Ebben az évben hirdették meg az országos gyapjútermelési versenyt is. Az állami - I. osztályú - törzskönyvekben az 1952-1955. években szereplő egyet ellő anyajuhok átlagos kifejt tejhozama 37 liter, az ikret ellőké 40,27 liter volt. A Fertődi Kísérleti Gazdaságban Vaskúti László irányítása mellett a merinó anyajuhok az 1955-1956. évben 47 kg testsúly mellett 5,12 kg nyírósúlyt adtak, 125% volt a szaporulati arány, és 68 liter volt az egy anyajuhra