Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - VERESS LÁSZLÓ: Juhkiállítások (lektor: Tóth Imre)

eső kifejt tejhozam. Az elkövetkező években a kiállításokon résztvevő tenyészetek átlagos termelési eredményeit is méltányolták. Az 1958-as Országos Mezőgazdasági Kiállításon a Pankotai Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság és a balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz. kapta a tenyésztési díjat. E kiállításon már a Szovjetunióból importált finomgyapjas merinó fajtaváltozatokkal - a kaukázusi, aszkániai, sztavropoli - újra találkozhatott a közönség. A kísérleti gazdaságok 39, a tangazdaságok 30, az állami és célgazdaságok 98, a termelőszövetkezetek 84, az egyéni állattartók 20 állatot mutattak be, köztük volt Kopátsy és Koltai is. A kiállítási tablókon látható volt, hogy a Bábolnára és Herceghalomba Pankotai nagydíjas (38. fülszám) húsmerinó kos (1956) importált kaukázusi merinó anyajuhok 10,70 kg, illetve 8,75 kg, míg a Tengelici KG-ba érkezett sztavropoli anyajuhok 8,23 kg-os átlagos nyersgyapjú hozamot értek el. A kiállításon arany oklevelet nyert az 1781. sz. herceghalmi kaukázusi kos (testsúlya 62 kg, nyírósúlya 17,13 kg volt, 33%-os rendementre számítva fűrthosszúsága 11 cm). Ezt a kost is Pankotára irányították. Az első díjasok között szerepeltek a Debreceni Egyetemi Tangazdaság és a Szabadkígyósi Tangazdaság fésűsmerinó kosai. 1959-ben az Andrássy-féle nagydobosi fésűsmerinó törzsjuhászat helyén alakult nagydobosi Petőfi Tsz fésűs juhászatának kosa kapta a nagydíjat. A törzskönyvi ellenőrzésben szereplő átlagok alapján a tenyésztési díjat a pankotai és a balmazújvárosi törzsjuhászatnak ítélték. A kiállításon bemutatott bábolnai kaukázusi merinó anyajuh 20 kg, a három Ohati ÁG-ból kiállított aszkániai merinó anyajuh 12 kg-os nyírási átlagot adott, ezért I. díjat kaptak. Bács-Kiskun megyében egy-két tenyészetre zsugorodott a cigáják száma, és a Hajdúságban még fellelhető rackák csupán díszletként szerepeltek. A merinótenyésztésen belül ismét a gyapjútermelés lett a meghatározó. 1959 után csak 18 hónapos gyapjúban lévő hajtatva nevelt kosok jelenhettek meg a kiállításon, melyek aztán ridegebb tartási körülmények között ritkán bizonyították a tőlük jogosan elvárt hágókedvet. Az 1962. évi kiállításon 24 állami gazdaság 115, két OTAF-juhtelep 29, 21 tsz 86 állatot állított ki, 162 kost és 68 anyajuhot. Ezen a kiállításon is a gyapjútermelés szerepét hangsúlyozták. A nagydíjat a Pankotai ÁG 4171. sz. kosának ítélték, mely egy javító import kaukázusi merinó kosra végzett tudatos