Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - VERESS LÁSZLÓ: Juhkiállítások (lektor: Tóth Imre)

A kiállításon szereplő juhok száma 1925-ig 1032-re nőtt, 1933-ban 250-re esett vissza, egyébként 400-600 között mozgott, 1937 után 700 fölé emelkedett. A cigája tenyésztése a Duna-Tisza-köze déli részén számos tenyészetben tovább fejlődött. 1927ben a kisszállási, 1923-ban a bánrévei uradalom, 1928-29-ben a csanádi püspökség, majd 1930-ban és 1941-ben a püspökpusztai bérgazdaság szereztek kiállított cigája juhaikkal első díjat. A cigája fajta nagy növekedési képessége, gyors fejlődése, ízletes húsa és a merinónál kedvezőbb tejelése miatt a paraszti gazdaságokban is terjedt. Nagydíjas felgyői fésűs merinó kosok (1942) A kiállításokon szerepeltek húsjuhok is, bár a juhhús hazai és külpiaci kereslete eléggé korlátozottnak tűnt. A számos fajtából csupán a hampshire maradt meg. Az Elek testvérek hippoliti (Zichyújfalu) bérgazdaságának juhai 1922-23-ban, a Berg testvérek 1926-ban, a csákvári Eszterházy-uradalom 1942-ben szerepelt, illetve részesült díjazásban a kiállításon. A Franciaországból Mezőhegyesre vásárolt ile de francé juhokat 1940-ben és 1942-ben mutatták be, de az irántuk tanúsított érdeklődés nem volt számottevő. A fríz fajta iránt sem volt jelentősebb érdeklődés, mert a fejős - nem merinó - juhászatok többségét a trianoni békében elcsatolták. 1925-ben a magyaróvári uradalom, 1928-ban Fermengelné, 1934-ben a magyaróvári gazdasági akadémia állított ki fríz tenyészjuhokat. 1941-ben a nagybaktai mezőgazdasági kísérleti állomásra pireneusi tejelő juhokat vettek, és azt a kiállításon is bemutatták. Élénkült az érdeklődés a karakul fajta tenyésztése iránt is. 1926-ban két juhászaiban - a nagycenki cukorgyár gazdaságában és a kisszékelyi Wimpfen-uradalomban - 270 karakul anyajuhot tartottak törzskönyvi ellenőrzésben. 1928-ban a nagybánhegyesi uradalom, 1941-ben Papp Ottó kiállított karakuljait ismerte el a bíráló bizottság oklevéllel. Rackákat két ízben - 1926 és 1928-ban - mutatott be a tápiógyörgyei uradalom, de tenyésztési területe fokozatosan Debrecen környékére és a hajdú városokra szorult vissza. Erdély egy részének visszacsatolása után a curkana különböző típusai is újra megjelentek a kiállításon. A juhtenyésztés szervezete is fejlődött, mind nagyobb hangsúlyt helyeztek a minősítésre és a törzskönyvezésre. 1935-ben az OMGE keretén belül megalakult a juhtenyésztési szakosztály, melynek