Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - VERESS LÁSZLÓ: Juhkiállítások (lektor: Tóth Imre)

tagjait szükség szerint részben az ipari és kereskedelmi szakosztály, részben az állattenyésztési és állategészségügyi szakosztály tagjaival egészítették ki. A Tiszántúli és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara keretei között már 1926-ban megindult a törzskönyvezés, de ennek országos egységesítése, az új, 100 pontos bírálati rendszer bevezetése is időszerűvé vált. Az Országos Törzskönyvelő Bizottság (OTB) felügyelte a szakosztály tevékenységét is. E munka újabb lendületet kapott, 1937-ben létrehozták az Országos Mezőgazdasági Kiállításon az OMGE keretei között a Nagydíjas húsmerinó kos. Somogyjád (1944) Juhtenyésztők Országos Egyesületét. 1926 és 1939 között a juhtörzskönyvek vezetése és a gyapjúminták bírálata az Országos Gyapjúminősítő Intézet feladata maradt. Az 1939-ben létrehozott Megyei Állattenyésztő Egyesületek, az 1944-ben létesített kerületi Állattenyésztési Szövetségek irányítását egy népesebb és jobban szakosodott szervezetnek lehetett csak összefogni. Ezért alapították 1942-ben a MÁTSZOSZ-t (Magyar Állattenyésztő és Törzskönyvező Szervezetek Országos Szövetségét). Az OMGE keretei között már korábban - 1884-ben - létesült OTB (Országos Törzskönyvező Bizottság) 1936-ban csatlakozott a nemzetközi római törzskönyvezési egyezményhez. így a hazai törzskönyvezési teljesítmények és a származási bizonylatok ettől kezdve nemzetközi hitelességet is kaptak. Az új törzskönyvi szabályzat kidolgozása Tóth Imre érdeme. Ez a szabályzat - kisebb módosításoktól eltekintve - 1994-ig érvényben maradt. A 10 ezres uradalmi merinó nyájakból kiemelték az Országos Gyapjúminősítő Intézet közreműködésével és javaslatával a legjobb 200-300 anyajuhot, ezeket a kiállításon bemutatott, és onnan e célra vásárolt legjobb kosokkal pároztatták és szigorúan szelektáltak. (Később e módszer „szabad nucleus" módszerként vált közismertté, és alkalmazása az ausztráliai és új-zélandi juhászatokban is igen gyors genetikai előrehaladást eredményezett.) A 100 pontos bírálati rendszert az OMGE Juhtenyésztési Bizottsága 1935. évi alakulása után készítették el. A küllemre adható legnagyobb pontszám 50, a gyapjútermelés, rendement, fürthosszúság, -finomság értékeiből tevődik össze a további 50 pont. A törzskönyvbe vétel feltételei