Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - KECSKÉS SÁNDOR: Az országos mezőgazdasági kiállítások, vásárok szervezése és működése (lektor: Gunst Péter)

Az országos tenyész- és haszonállat-vásártelep építésének tervezetét az OMGE II. szakosztályának "Értékesítési és hitelügyi bizottsága" 1911. május 11-i ülésén tárgyalta. Pirkner János, a tenyészállatkiállítás rendező bizottságának elnöke ismertette az új kiállítás fontosságát és vázolta a tenyészállatok értékesítésének és beszerzésének nehézségeit. Fontosnak tartotta a tenyészállat-vásártelepen kezdetben havonta, majd később kettő vagy négy hetenként marhavásár tartását. A székesfőváros a felajánlott kiállítási terület átengedését ugyanis a lovaknak a vásártelepről való teljes kizárásához kötötte. Ez volt az oka, hogy 1929-ig a lovak kiállítása itt nem szerepelt. Az építkezések befejezését 1912-re tervezték, de az I. világháború és az azt követő politikai események miatt csak 1921-ben készültek el vele. Jeszenszky Pál OMGE titkár, a tenyészállat-kiállítás és vásárrendező bizottság elnöke, Dr. Konkoly Thege Sándor OMGE titkár, Murányi Nándor, az Országos Törzskönyvelő Bizottság törzskönyvvezetője és az FM részéről Lickl Károly országos gazdasági felügyelő közreműködésével. Az új telepen az első, a kiállítások sorozatában a 30. kiállítást 1921. március 9-11-én tartották. A megnyitáson részt vett Teleki Pál miniszterelnök és nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter, akik nagy érdeklődéssel nézték meg a kiállítást Jeszenszky Pál vezetésével. A kiállítási telep korszerű használatát segítette, hogy a MÁV a kiállítási terveket készíttető vásárrendező bizottsággal történt megállapodás szerint vasúti vágányt épített a szállítások lebonyolítására. A budapesti közlekedési vállalat pedig 1929-től a személyforgalomhoz villamospálya-csatlakozást biztosított. A kiállítási épületek számának bővítése 1929-ben történt. A lovak kiállításának engedélyezésével lóistálló, új szarvasmarha-istállók, korszerű tenyészállat- és lófogatbemutató telep épült, 2000 személy elhelyezésére alkalmas tribünnel. A vásártelep rajza szemlélteti a kiállítás igényeit szolgáló épületek elhelyezését és az 1970. évi kiállítások jegyzékét. 1971-ben a mezőgazdasági kiállítás Albertirsai úti telepén volt az I. Vadászati Világkiállítás. E kivételes alkalommal régi épületeket bontottak le. Megszüntették a tenyészállat- és lovasbemutató pályát. Közműveket cseréltek, belső utakat építettek. A 360.000 m

2 alapterületű kiállítási területből 55.000 m

2 fedett épületekkel vált alkalmassá a vadászati, majd az ipari kiállítások céljaira. A vásárterület utóbb - a Gazdasági Főbizottság 10.128/1972. sz. döntésével - a magyar állam tulajdonába (36 hektár 2358 m

2

) és a Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda kezelésébe került. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert az 1970-es évek elejére a budapesti ipari vásároknak a Városligetben történő elhelyezése már megbénította az ipari vásári tevékenységet, másrészt a Városliget közterületi védelme miatt a Fővárosi Kertészeti Vállalat is mentesülni igyekezett a kiállításoktól. Az 1973. májusi ipari kiállítás és vásár még részben a Városligetben, részben az Albertirsai (akkor Dobi István) úton, 1974-től pedig véglegesen itt került megrendezésre. 1975-ben, 1980-ban, 1985-ben és 1990-ben a mezőgazdasági kiállítások rendezése az államigazgatási felügyelet alatt álló Hungexpo feladatává vált, egy külön csoport irányítása alatt. Ezt a megoldást a kiállítási főbizottságban és a szakbizottságokban neves szakemberek támogatták. A külkereskedelmi miniszter döntése alapján 1973. január l-jétől itt végezte munkáját a Mezőgazdasági Kiállítási Iroda is. A vásárterület átvételekor alapelv volt, hogy az alkalmas legyen az ipari vásárok rendezésére és biztosítsa a mezőgazdasági kiállítások igényeit is a következőképpen: Az 1975. évi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép-, eszköz- és műszerkiállítást a BNV-vel egy időben, a Hungexpo és az FM kiállítási iroda közösen rendezte. 1975-1990 között a Hungexpoval közösen rendezett mezőgazdasági kiállításokon az állattenyésztési bemutatók hátrányos helyzetbe - épületek - szabadtéri terület - állatbemutató pálya - vasúti rakodó 14.000 m

2 37.000 m

2 9.000 m

2 4.000 m

2 Összesen: 64.000 m

2