Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

5. Birtokforgalmi változások a kapitalizmus kialakulásának idején (1850-1918)

12. kép: Zichy Ödön gróf kastélya Zákányban

tokolta sokáig Tab faluban birtokát. Zichy László gróf beleznai birtokát a Zala Megyei Takarékpénztárnak adta el parcellázásra;422 a pécsi illetékességű Eiser és Scholtz cég 1000 holdas boldogasszonyfai birtokát parcelláztatta;423 s a sort még folytathatnánk.

Volt, hogy a nagyobb uradalmak testvéri felosztása után egyesek rögtön meg is szabadultak birtokrészüktől. így például a hajdani 24 000 holdas vrászlói uradalomból a testvéri osztozkodás alkalmával gróf Zichy Máriának jutott Miháldit 1864-ben eladták a Belga Banknak, amely intézmény a föld egy részét tovább is adta az Inkeyeknek.424 Vannak persze ellenpéldák is. Ilyen eset a Nagykanizsa mellett lévő fakosi és sánczi földeket megvásárló nagyiparos és nagykereskedő Gutmann Henrik és leszármazottai esete, akik ötven éven át birtokolták pár száz holdas fakosi és sánczi birtokukat, s erre, illetve később hatalmas szlavóniai erdővásárlásaikra alapozva építették ki a Monarchia egyik legnagyobb faipari vertikumát Beliscsén.425

5.3. A birtokvásárlók rétegei

Nézzük meg a továbbiakban, hogy az 1850 utáni időszakban kik voltak azok, akik jelentősebb földeket vásároltak, kikhez kerültek az uradalmak, kikből lettek földbirtokosok, s ez mennyiben formálta át a megye birtokos társadalmát.

422 Reiszig (1914): 46.; lásd még: Gazdacímtár (1911).

423 Pécsi Napló, 1911. május 25.

424 Az adásvételre lásd: Kiss (2009): 356.

425 A Gutmann-cégre lásd Kerecsényi (1979); Kaposi (2014/b) tanulmányait.

93