Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok
Finanszírozás és adóssággörgetés Adódik a kérdés, hogy az igen jelentős, nagyon sok gazdasági területet érintő modernizációs tevékenységet miből lehetett finanszírozni? Czindery kiskorúsága idején nem ment fényesen az uradalmi gazdálkodás: a 19. század első évtizedében a Somogy megyei birtokainak holdankénti jövedelme meglehetősen alacsony, mintegy 1 forint volt akkor, amikor a hasonló méretű, a bene possessionatihoz tartozó földbirtokosok ennél jóval magasabb arányt értek el.326 Bartosságh József vezetése, illetve bérlete alatt a birtokok jövedelmezősége javulhatott, de áttörést csak Nagyatád zálogba adása jelenthetett. Tegyük hozzá, hogy a 19. század első felében a vármegyei nemesség eladósodása megszokott volt. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a korabeli mezőgazdasági fejlesztés nem volt túl nagy tőkeigényű, inkább csak folyamatosságot igényelt.327 Ezzel szemben az ipari beruházások (szeszgyár, cukorgyár, gőzmalom stb.) már jelentősebb tőkelekötést feltételeztek. Tény, hogy 1824-1856 között Czindery 233 esetben vett fel magánszemélyektől kölcsönt, összesen 1 470 308 forint (588 000 pengőforint) adósságot halmozott fel ezen évek alatt. Ezekből a kölcsönökből alig pár tucatot fizettek vissza, viszont a kamatfizetéseket rendre teljesítették.328 Czindery uradalmai önelszámoló egységek voltak, így a könyvelésben jól elkülönítették egymástól az egyes uradalmakra terhelt adósságot, amelyek nagyok voltak, de ez Czindery életében még kezelhető volt. Az örökösök és a vagyon sorsa Az korán egyértelművé vált, hogy a Czindery-vagyont lányai fogják örökölni. Júlia és gróf Festetics Rudolf házasságából született 1835-ben gróf Festetics László, ám ő 24 évesen hadnagyként Solferinónál meghalt.329 így a vagyon Czindery másik lánya, Mária ágán öröklődhetett tovább. Máriának (aki 29 éves korában, 1847-ben halt meg) Wenckheim Viktor feleségeként előbb egy lánya (Leontine, 1841-1921, gróf Andrássy Aladárné), majd egy évvel később egy fia (Béla, 1842-1874) született.330 A végrendelet végrehajtója Wenckheim 326 A számításhoz az 1806. évi összeírás (MNL SML IV. 1. h. 39. doboz. Ö 282-283.1806) birtokméreteit és az 1807. évi nemesi jövedelembevallások adatait (MNL OL В 1329. Filmtár. 1807. Somogy) vettük alapul. 327 A gazdasági épületek létrehozása néha jelentős összegbe kerülhetett. A szentmihályfai uradalomban 1850-ben már 59 épület volt, amiből mintegy 40 gazdasági jellegű volt. Lásd: MNL SML XIII. 8. 8. doboz. Vegyes iratok. A szentmihályfai uradalom épület-összeírása, 1850. május 3. 328 MNL SML XIII. 8. 8. doboz. Vegyes iratok. Czindery L. adósságai után fizetett kamatok kimutatása, 1856. 329 Németh (1903): 378. 330 Wenckheim Bélának a végrendelet szerint az örökség megszerzéséhez, s hogy a nemesi név fennmaradjon, fel kellett vennie a Wenckheim-Czindery Béla nevet, amire meg is kapta a királyi engedélyt. 71