Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok

zott soproni gőzmalom ugyan a kezdetet jelentette, de még sokáig alig-alig voltak ilyen ipari kapacitások Magyarországon.306 Szentmihályfán, az ottani uradalmi központban volt egy szeszgyára.307 Ugyanott az 1850-es években üvegtáblákat és üvegedényeket is készítettek; a telephelyhez hozzátartozott egy előállító műhely, a hutta bérlőjének lakása, egy üvegtár s az üvegesek lakásai.308 Meg kell még említenünk Czindery szigetvári dohány- és szivargyárát is, amelyhez saját birtokain termeltette a dohányt. Különösen szivarjai voltak igen jó minőségűek, amelyek iránt nagy kereslet nyilvánult meg. A technikát eltanulandó sokan keresték fel ebben az időben a szigetvári szivargyárat.309 A szentmihályfai uradalomban deszkametszőt is működtetett, ahol még zsindelyt is előállítottak.310 Bekapcsolódott az 1850-es években nagy lendületet vett mecseki szénkitermelésbe is: a Pécs melletti Lámpásvölgyben lévő bányatelkekre közvetlenül halála után kapott adománylevelet, így a termelést már az örökösök folytatták; a külszínről induló táróművelésben 20-25 munkást alkalmaztak.311

A gazdasági infrastruktúra változásának előmozdítása

A reformkori gazdaság működését illetően egyre nagyobb igény támadt nyugati mintára működő hitelintézetek megalapítására. Az 1840-es években az ország nyugati, kereskedelemorientált részein egyre több takarékpénztárt alakítottak meg.312 Pécsett a takarékpénztár Czindery László szervezése nyomán 1845- ben alakult meg. Czindery igen nagy aktivitást fejtett ki a létrehozása ügyében, állítólag házról házra járt a meglehetősen konzervatív városban, hogy elegendő részvényjegyzőt hajtson fel. Végül is a takarékpénztár részvényesei a város társadalmának legkülönfélébb csoportjaiból verbuválódtak: voltak köztük nemesek, középbirtokosok, de találunk köztük pécsi kereskedőket és ipari vállalkozókat is. Az intézet üzleti helyiségként a Fő utcában Blauhorn Mihály kereskedő házában bérelt egy szobát. A takarékpénztár elnöke Czindery László lett, aki 1854-ig betöltötte ezt a pozíciót.313 A takarékpénztár 15 000 forintos alaptőkével jött létre, amivel a korabeli Magyarországon közepes nagyságú pénzintézménynek számított. Az 1845. évi részvényesek névsorát szemlélve szembetűnő, hogy a 172 részvényes között mindössze 41-en voltak, akik egynél több részvényt jegyeztek, s közülük mesze kimagaslott Czindery, aki 30 részvényt

306 Czindery gőzmalma, a „Dampfmühle” Pellérd déli határában, a Keszübe vezető út mellett helyezkedett el.

307 Németh (1903): 370.

308 MNL SML XIII. 8. 8. doboz. Vegyes iratok. 1850. május 3.; illetve lásd Csorba (1857): 78.

309 Németh (1903): 370.

310 Csorba (1857): 67.

311 Pécs Lexikon (2010): 1. 361.

312 A dél-dunántúli takarékpénztárakra lásd: Kaposi (2009): 146-158.

313 Fischer (1895): 23.

68