Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok
jegyzett le.314 A pénztár az 1850-es évek közepe után egyedülálló hitelintézeti pozíciót szerzett a városban.315 Egy másik nagy feladat volt a közlekedési állapotok javítása. Czinderynek itt is voltak mértékadó kezdeményezései. Ezek egy része hivatalból történt, másik része viszont saját érdekeit szolgálta. Czindery alispáni korszakához kapcsolódik a Kaposvár és Szigetvár közti út javítása és kövezése. A jelentős árutermelést folytató Czindery jól ismerte fel a piacok elérhetőségének fontosságát: az 1830-as években alispánként több olyan felterjesztése is volt a Helytartótanácshoz, amely a törökországi nemzetközi kereskedelmi útvonalba kívánta a megyét bekapcsolni.316 Pécs és Szigetvár között állandó, négylovas gyorskocsiközlekedést hozott létre, amely hetente négy napon közlekedett. Ő kezdte el az országban az országutak melletti fásítási programot, hogy ezzel is javítsa a téli utazás és szállítás lehetőségét; a saját birtokán átmenő út mellé nyárfasorokat (populus piramidalis) telepíttetett.317 A polgári életmód és magatartásminták meghonosítása A gazdaságfejlesztési kísérletek együtt jártak az életforma változásával is. Czindery pályaképében a nyugati polgárosult és a hagyományos magyar értékrend keveredése figyelhető meg. A 18. század végén a pécsi Czindery-ház volt a 9000 fős város társasági életének központja. A ház nagy szalonjában negyven-ötven embert is le tudtak ültetni.318 Felnőtt korában Czindery legszívesebben németladi kastélyában tartózkodott; a kortársak véleménye szerint a németladi kastély volt az értelmiségi-politikai tárgyalások és beszélgetések egyik fő központja. A 23 szobás kastély ugyanott állt, mint ahol a ma is létező, 1910-ben épült úgynevezett Hoyos-kastély. Ezen túl Czinderynek minden uradalmi központban volt egy kastélya vagy kúriája. Pellérdi kastélyában születtek lányai,319 a szentmihályfai uradalomban emeletes, 10 szobás kúriája,320 Kisteleken egy ma is meglévő klasszicista kúriája volt egy szép parkkal, s akkor nem is említettük számos szigetvári házát és egyéb épületét.321 Meglehetősen egyedi volt Czinderynek a díszkertek iránti vonzódása. Mindegyik uradalmi központjában sokat tett a különleges növényzetű parkok és díszkertek kialakításáért. Ladon még ma is megvannak Czindery és ősei által elültetett több száz éves 314 MNL BML XI. 204. A Pécsi Takarékpénztár iratai. 1. doboz. 1845-50. A sorban utána Scitovszky pécsi püspök 10, Schey Fülöp nagykereskedő 7, illetve ifj. Majláth György, Baranya első alispánja következett 5-5 részvénnyel. 315 MNL BML XI. 204. 1. doboz. 1845-1850. Lásd még: Fischer (1895): Táblázatok. 316 T. Mérey (1962): 107. 317 Erről Czindery cikket írt (Gazdasági Tudósítások, 1839. 3. évf. 4. szám: Fasorok és faültetvények hasznai. 318 Leírásához lásd: FIoffmannsegg (1988). 319 Visy (1930): 63. 320 MNL SML XIII. 8. 8. doboz. Vegyes iratok. 1850. május 3. A szentmihályfai uradalom épület-összeírása; illetve: Hillers (1807): 307. 321 Németh (1903): 270. 69
