Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok

vári szivargyárának.268 A dohány többségét a paraszti gazdaságokban termelték meg, amit aztán a földesúr felvásárolt. Pellérden foglalkoztak egy úgynevezett canadai kukorica termelésével is, ami nagy piaci siker volt.269 Érdemes viszont rögzítenünk azt, hogy a sok új növény mellett a jó minőségű gabona piaci árának gyors emelkedése miatt270 a vetésterület jelentős részét a búza és rozs foglalta el.271

Az 1848. évi törvények miatt a majorságnak elveszett a robotos munkaereje, ez azonban a Czindery-uradalmakban, ahol már korábban is erőteljes racionalizáció folyt, nem okozott túl nagy problémát, hiszen a gazdaság már korábban jelentős részben átállt a cselédek, béresek, napszámosok és a szerződésesek munkájára.272 Munkaerőhiány persze itt is jelentkezett, amit a fölös földek feles vagy harmados bérbeadásával próbáltak megoldani.273 Hosszú távon viszont csak a termelékenység növelése, vagyis a gépesítés oldhatta meg a problémákat. A Czindery-uradalmak már 1848 előtt is élen jártak a modern eszközök beszerzésében, alkalmazásában.274 Az 1850-es évek közepén az uradalmi gazdálkodási gyakorlatban megjelentek a hagyományos vasekéken kívül az arató-, a cséplő-, a vető-, a kapáló-, a hantzúzó és a szénagyűjtő gépek, amelyeket nagy sikerrel használtak.275

A szőlő- és bortermelés megújítása. A szántóművelés mellett minőségi szőlő- és bortermelést is folytattak, amire főleg a pellérdi uradalom területén került sor. A pellérdi jeles pincekezelés révén „...az e vidéki kövér borok erőssé, tisztává és tartóssá válnak”, írta egy kortárs.276 Czindery folyamatosan növelte az uradalmi szőlők méretét, ami így az 1850-es évekre már elérte a 116 holdat.277 A szőlő a korabeli jogrend szerint földesúri tulajdon volt, de hosszú távú haszontulajdonosság illette meg a szőlősgazdákat. Pellérden majorsági kezelésben 36 hold volt, vagyis az országos gyakorlatnak megfelelően a szőlők többsége kisüzemi rendszerben működött. Baranyában a pellérdi uradalom a nemes szőlőfajták terjedésének kiindulópontja volt a jobbágyfelszabadítás előtti időkben,278 egy 1845. évi adat szerint még a pesti kereskedők is gyakran keresték a pellérdi bort.279 A pellérdi szőlő mellett az uradalomhoz tar268 Lásd a későbbiekben az ipari fejezetet.

269 Haas (1845): 332.

270 Kaposi (2007/a): 28.

271 MNL SML XIII. 8. 6. doboz. Inventáriumok. 1849. Németiad.

272 Szigetvár persze más eset, de az azért nem érintette a munkaerő felhasználásának kérdését, mert a város lakói contractualisták voltak, vagyis évi két alkalommal fizetendő összegért váltották meg úrbéri kötelezettségeiket.

273 MNL SML XIII. 8. 6. doboz. 1849. Németiad.

274 Lásd az uradalmi inventáriumot: MNL SML XIII. 8. 6. doboz. 1849. Németiad.

275 Galgóczy (1855): 374.

276 Uo„ 375.

277 Fényes (1851) statisztikai adatai alapján számolva.

278 Lásd: Rúzsás (1964): 170.

279 Haas (1845): 331.

63