Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok

Az eredményességhez persze szükség volt a szomszédos uradalmakkal való együttműködésre. így például a Batthyányak kezében lévő sellyei és Czindery pellérdi uradalma közösen végzett bereklecsapolási munkálatokat.260 1819- ben Czindery uradalmi központjában, Szentmihályfán ült össze az a baranyaisomogyi vegyes bizottság, amely elhatározta a Fekete-víz-rendszer szabályozását. Egy évtizeddel később már szemmel látható volt az eredmény: nagyüzemi hasznosításra alkalmas uradalmi táblákat sikerült kialakítani. A lecsapolás költségeit a tulajdonosai közösen viselték.261 Czindery elöl járt a tevékenységével, amit persze az is magyaráz, hogy az ő birtokai feküdtek a patakok forrásaihoz közelebb, s előbb ott kellett szabályozni. Egy másik módja volt a tájátalakításnak, amikor a Németiad melletti Bessenyőn a futóhomok megkötésére erdőket ültetett.262 Említsük meg, hogy Kaposvárott megyei alispánként 1835-ben a Kapos folyó szabályozása miatt használhatatlanná vált uradalmi földeket szerezte meg, s a környékét rendezte és fásította. A hosszú időn át Promenade-nak hívott Sétatér-liget volt a város első parkja.263

A növénytermelés újdonságai. A termőterület szélesedése, valamint minőségének javítása lehetőséget teremtett az uraságnak a szántóföldi növénytermelés növelésére. Az 1840-es években az allodiális földjei 40%-a (mintegy 7500 hold) szántó volt.264 A növénytermesztés területén a hagyományos gabonatermelés mellett szinte minden olyam növényt megtalálunk, amely a reformkorban a fejlődést szimbolizálta. Termeltek a majorságokban őszi búzát, tavaszi és őszi rozst, tavaszi árpát, zabot, hajdinát, kölest, bükkönyt, keverve zabosbükkönyt, lencsét, krumplit, kukoricát, dohányt, lucernát és lóherét.265 Látható, hogy a 18. századi európai mezőgazdasági forradalom számos új növénye is beépült a termelési folyamatba. A pillangós növények az állattartás téli zöldtakarmányát biztosították, gyors terjedésük a nyomásos rendszer mellett már a váltógazdaság (vetésforgó) kialakítását is lehetővé tette. Emeljük ki a termelvények közül még a dohányt, amelyet a 18. század közepe óta a családi birtokokon előszeretettel termeltek. Hajdan még a 18. század közepe felé László nagyapja telepített németeket falvaiba; a 18. század végén Németújfaluba hoztak Szülőkről németeket,266 1839-ben pedig a szentmihályfai uradalom területén egy új falu, Thekladorf kialakítására került sor, ahova Tolna megyéből hívtak dohánykertészeket.267 A dohány képezte alapanyagát a földesúr sziget-260 Kardhordó (1973): 232.

261 Kiss (1986): 86.

262 Galgóczy (1855): 374-375.

263 Peregi (1975): 588.; illetve: Tóth (1975): 272.

264 MNL SML IV. 1. h. 60. cs. 1848-49.; illetve lásd Fényes (1851) adatait.

265 Lásd például: MNL SML XIII. 8. 6. doboz. Inventáriumok. 1849. Németiad.

266 Reiszig (1914): 124.

267 MNL SML IV. Úrbéri peres iratok. Teklafalu, 1838; illetve lásd még az eset említését: T. Mérey (1965): 141.

62