Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok

Czindery László uradalmai 1848-ban

Az uradalom központja

Területe

(magyar holdban)

Az uradalom területén élők száma

Pellérd

8 880

2 300

Kistelek

6 665

1400

Lad

6 985

1 600

Szentmihályfa

8 235

1 400

Szigetvár

5 459

3 800

Összesen

36 214

10500

Forrás: A területhez: MNL SML IV. 1. h. 60. cs. 1848-49.; illetve Fényes (1851). A népességhez: Fényes (1851); Fényes (1866); Csorba (1857).

A 19. század közepén a két baranyai uradalom 15 545, míg a három somogyi nagybirtok területe 20 669 holdat tett ki, vagyis Czindery 1848 körül 36 214 holdas területtel rendelkezett. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítási törvény, majd a közös földek elválasztása természetesen csökkentette a földesúr kezében lévő földek nagyságát, de a perek lezárása után még így is több mint 20 000 holdnyi földje maradt. Birtokai jó helyeken feküdtek, hiszen a három somogyi uradalomnak Szigetváron, míg a két baranyai nagybirtoknak a közeli Pécsett volt piaca, amelyeket a korabeli közlekedési viszonyok közepette könynyen el lehetett érni.259

Fejlesztési kísérletek a mezőgazdaságban

Az 1830-1840-es évek mezőgazdasági és ipari konjunktúrájába való bekapcsolódás jelentős előnyöket sejtetett. Czindery jól ismerte fel a majorsági árutermelésben rejlő lehetőségeket, ám annak kihasználásához komoly gazdaságfejlesztésre volt szükség. A továbbiakban azt tekintjük át, hogy a főbb gazdasági ágazatokat illetően melyek voltak a földesúr legfontosabb innovációs törekvései jövedelmei növelésére és így uradalmai megtartására.

Vízszabályozási munkák és tájátalakítás. A Czindery-uradalmak földrajzi elhelyezkedésük miatt igen kitettek voltak a vízjárásoknak. A németladi és a szigetvári uradalmat a Zselicből lefolyó és a hóolvadás, vagy pedig a tavaszi és őszi esőzések alkalmával nagy árvizeket okozó patakok veszélyeztették. A szentmihályfai birtok annyiban különbözött, hogy ott az előbb említett patakok szétterülése okozott állandó belvizet (a Zselicből érkező Gyöngyöspatak két ága az uradalom területén lévő falvak között egyesült). A kisteleki és pellérdi földekre a veszélyt a Mecsekből lefutó patakok jelentették. A földesúr a termőterületek szélesítése érdekében sokat áldozott vízszabályozásra.

259 a p£cs £s Szigetvár közti közút állami pénzből karbantartott, kövezett út volt, amelyen nem volt nehéz szállítani.

61