Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok

rának, miszerint „...a birtokból kevés a haszon... mostoha idők járnak a gazda­ságra... nem éri meg megvenni...”215 216 Boronkay hivatkozott egy „felségparancsra” is, ami szerint 1786-ban letiltották a Baranyai család földjei egy részének eladá­sát, s törvénytisztelő ember lévén kijelentette, hogy „...felségparancs ellen nem tesz semmit”?15 Baranyai János birtokát végül is csak 1801-ben vásárolta meg. Közben Baranyai József 1793-ban elhalálozván, végül is özvegyétől 1804-ben véglegesen sikerült megvennie 5%-nyi részbirtokát.217 Mindjárt hozzátehetjük, hogy teljesen törvénytelenül, hiszen a törvények szerint az özvegynek nincs joga gyerekei tulajdonát képező birtokokat eladni, márpedig jelen esetben hat egye­nes ági leszármazott is volt. Mind mondtuk, Boronkay fiskális volt. Az ügynek azonban volt folytatása.218 Mindenesetre tény, hogy Boronkay három évtizedes tevékenységével egy körülbelül 25 000 holdas uradalmat épített ki. Boronkay birtokai Somogybán és Baranyában a halála utáni osztozkodáskor (1819) Település Terület (magyar holdban) Értéke (váltóforintban) Alsóbogátpuszta 1 759 105 595 Lengyel-Osztopán (részbirtok) 500 25 000 Buzsák (részbirtok) 1 352 54 080 Tab (részbirtok) 1 222 73 350 Bábony (részbirtok) 1706 68 240 Liget 2 597 103 890 Viszló 2 809 168 540 Szerdahelyipuszta (részbirtok) 106 5 300 Gyöngyöspuszta (részbirtok) 1 047 41 880 Pacsér-Visnye (részbirtok) 1 220 61 000 Hedrehely (részbirtok) 1792 89 600 Szentimre (részbirtok) 162 8 125 Szend (részbirtok) 264 13 200 Gige (részbirtok) 800 40 000 Bessenyőpuszta (részbirtok) 266 10 640 Vrászló és Path 3 939 157 560 Gardospuszta 2 173 86 920 Simonyi 1400 56 000 Összesen 2S017 570225 Forrás: MNL SML VUL Fasc. 13. Festetics Imre birtokainak összeírása, 1819. 215 MNL OL P 18. Fasc. 16. No. 1138. 216 Uo. 217 MNL SML VUL Festetics-birtokok iratai. 1802. február 1. 218 MNL SML VUL Fasc. 10. No. 29. Érdekesség, hogy több mint hatvan évvel később egy polgári bíróság még mindig ezt a jogtalanságot tárgyalta, s végül 1866-ban a felperes Baranyai-utódok javára döntött, s az akkor birtokos Zichy grófokat kötelezték az addigra már jelentéktelen összeg megfizetésre. 52

Next

/
Thumbnails
Contents