Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok
sége révén lett a gazdag Kutas birtokosa. A középső fiú, Pál Fejér megyébe telepedett át, míg a kisebbik, József Somogybán élte le életét.194 Boronkay József, a rendkívül mélyen vallásos ember amúgy tanult fiskális volt, jól ismerte a birtokszerzés jogi rafinériáit. Fontosnak minősíthető vármegyei megbízatásai voltak, így például 1790-ben országgyűlési követté választották, a pozsonyi diétán pedig a határvizsgáló bizottság tagjává. Boronkay rendkívül bölcs ember hírében állott, egyik leszármazottja szerint egy „deák nyelven írt könyv” is maradt utána, amely azonban a magyar könyvtári hálózatban már nem található meg.195 1806-ban birtokait akarta meglátogatni, de vrászlói tiszti házában éjszaka rablók támadták meg, s olyan súlyosan megsebesítették, hogy maradék életére nyomorék maradt.196 Ettől kezdve a megyei közélettől teljesen visszavonult, életének utolsó évtizedét birtokai központján, Alsóbogáton töltötte. 1816-ban, 72 éves korában halt meg, két fiú és két lányunoka maradt utána. Forrásaink szerint Boronkay ősi apai földeket nem örökölt, minden bizonynyal az ebben a korban szokásos úton, vagyis pénzben végkielégítették őt is, illetve a középső fiút, s a György-ág vitte tovább a birtokokat. A Boronkaytestvérek között a tőkék felosztása 1780-ban történt meg.197 Boronkay az 1760- as évek elején került szorosabb kapcsolatba a Lengyel család Baranyai-ágával. Ettől kezdve Lengyel Borbála hivatalos ügyeit intézte teljhatalmú megbízottként. Erre annál is inkább szükség volt, mert Lengyel Borbála férje, Baranyai Imre korán meghalt, s a feleség pedig egyáltalán „nem ismerte a betűvetést”, mint ahogy a Komárom megyei Kurtakeszi falu plébánosának igazoló levele bizonyítja; ugyanakkor két-két Baranyai férfi és nő örökös maradt utána. Boronkay aztán 1769-ben személyes kapcsolatait kézzelfogható előnyre váltotta: feleségül vette derghi Somogyi Borbálát (1752-1804), Somogyi József és Baranyai Anna lányát, így közvetlen rokoni kapcsolatok jöttek létre a Baranyai családtagok és Boronkay között. Ami külön előny volt: felesége révén egészében a Somlyay-Faiszy-hagyaték százhuszad részére tarthatott igényt. Boronkay József a Lengyel-féle részbirtokokon kívül felesége révén hozzájutott a Vas megyében fekvő nagy-pattyi, pusztacsói és bendekházi birtokrészekhez is.198 Ami ebből lényeges, az a jogszerűség, hiszen felesége jogán már volt lehetősége földszerzésre. Házassági szerződésében Boronkay ezer körmöci aranyat szurkolt le Somogyi Borbálának.199 194 Tóth (1979): 121. 195 Lásd Melhard (1906), illetve Marczali (1907) munkáit. 196 MNL SML VUL Fasc. 13. Boronkay József végrendelete. Ebben írja le az uradalom tulajdonosa az ütközetet. A vármegye az 1806. június 9-i közgyűlésen rendelte el a „rablók megfogását”. 197 MNL SML VUL Fasc. 9. No. 55. 198 MNL SML VUL Fasc. 13. Boronkay József végrendelete. 199 MNL SML VUL Fasc. 9. No. 40. 48
