Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok

majd énekeskanonok lett. 1757-től 12 éven keresztül a papi szeminárium direktora volt, később Klimó György püspök szertartója és titkára volt.167 1767-től általános helynök, 1776-tól felszentelt myndeni püspök volt.168 Amikor 1777- ben Klimó György püspök meghalt, őt kívánta helyettesének, ám Országh András elhárította magától a tisztséget.169 De ide vehetjük a rokonságból Országh Imre lányának, Paulinának (1813-1895) a férjét, nagykéri Scitovszky Mártont is (1815-1869), aki a pécsi püspök unokaöccse volt. Scitovszky a Szigetvár melletti Bodorfán (vagyis az Országh-féle földek mellett) szerzett birtokot,170 s aki 1848 elején rövid ideig Baranya vármegye alispánja, később, 1860- ban pedig főispánja volt. A házaspár a kiegyezés megkötése körüli években már Scitovszky Nógrád megyei birtokán, Nőtincsen élt. Paulina 26 évvel élte túl férjét, Budapesten halt meg.171 Az egyházi pályára kerültek közül említsük még meg a Krisztovics családot. Korábban már említettük, hogy Országh István felesége Krisztovics Mária volt. A Krisztovics família hasonló utat járhatott be, mint a dezséri Országh. E famíliából is találunk a Pécsi Káptalanban (éppen Országh Andrással egy időben) egy kanonokot, aki később Csanádi püspök lett.172 Ugyanakkor tudomásunk van a világi pályán mozgó Krisztovics nevű nemesről, aki az 1760-1770-es években táblabíró volt Baranyában.173 A hasonló pályák láttán arra kell gondolnunk, hogy a két egyházi pályán mozgó és minden bizonnyal jelentős vagyonnal rendelkező egyházi főember esetében a család többi tagjának összehozása valamilyen stratégiai megoldás lehetett.

2. A katonai érvényesülés. Egy másik irány a katonaság volt, még akkor is, ha ez veszélyekkel járt. A második generációba tartozó Imrének József nevű fia (1829-1872) előbb jogi pályára került, joggyakornokká vált az 1840-es években Pécsett, majd pedig járási ügyész és járásbíró volt. 1848 szeptemberében azonban honvédkatonának állt, s hadnagyi rangig jutott, alakulata a Baranya megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj volt. 1849 februárjáig, Eszék várának feladásig szolgált. Noszlopy Gáspár csapatai elől menekülnie kellett, így került több aulikus baranyai hivatalnokkal (többek között sógorával, Scitovszky Mártonnal, Paulina férjével) együtt Ausztriába. Hazatérése után ügyvédként tevékenykedett Pécsett, nőtlen maradt, utódai nem születtek.174 Az 1860-as években a Baranya megyei Honvédegylet tagjaként tevékenykedett. Bátyjáról, Károlyról (vagyis Imre elsőszülött fiáról) tudjuk, hogy huszár főhadnagyként

167 Pécs Lexikon (2010): 2. 54.

168 Sándor-Tímár (1981): 20.

169 Borsy (1991): 111.

170 Nagy (1863): 10. 111.

171 Pécs Lexikon (2010): 2. 200. Lásd még: Vasárnapi Újság, 1895. 8. szám, 128.

172 Recensio Universi, 1874. 595. Nevüknek írása eltérő: a Christovich és a Krisztovics alak is sokszor előfordul a forrásokban.

173 Múzeumi Évkönyv (1911): 136.

174 Bona (1998): 2. 611.

43