Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok
1848-ban meghalt a szabadságharcban. Imre másodszülött fia, II. Imre is katonatiszti pályára került, a testőrséghez vették fel 1842-ben.175 3. A hivatali-tisztviselői és a politikai pálya. A harmadik típusra is bőven vannak példáink. Országh István elsőszülött fia, II. András is alszolgabíróként kezdte pályáját, ám az 1820-as évektől már nem vállalt hivatalt. Oka lehetett ennek az is, hogy András igencsak eladósodott. Szinte alig volt olyan ember, akinek kisebb-nagyobb összeggel ne tartozott volna. Az 1830-as évek közepén Somogy vármegye tiszti perbe idézte, ám Országh András inkább elmenekült Pécsre („Pécsre vivén lakását”), ám a törvény ott is utolérte.176 Birtokai testvére és rokonai ágán öröklődtek tovább. István második fia, Imre Baranyában klasszikus hivatali pályát járt be, eleinte alszolgabíró, majd később szolgabíró volt, az 1840-es évek elejére pedig járási főbíró lett.177 Több járásban is betöltötte a szolgabírói tisztséget, 1826-ban például a pécsi járásban vállalt hivatalt. Több évtizeden keresztül szolgálta Baranya vármegyét. Imre fia, Országh I. Lajos (1815-1881) Pécsett nevelkedett, itt járt iskolába, s 1837-ben itt tett ügyvédi vizsgát is. Az 1850-es években szerepet vállalt a császári közigazgatás megteremtésében Baranyában: 1850-ben a siklósi, 1851-ben pedig már a szigetvári járás szolgabírája volt. Lidértejedi Nagy István pécsi püspöki fiskális, később királyi fiskális volt.178 A 19. században ő volt az egyik legképzettebb tagja a famíliának, nem véletlen, hogy az 1804. évi testamentumában Országh István is azt kérte, hogy a fiskális figyeljen oda az özvegy sorsára (amiért az ügyvéd még pénzt is kapott, évi 200 forintot), a gyerekek pedig fogadják meg Nagy István tanácsait.179 A típus legismertebb alakja minden bizonnyal sárosfai Bittó István volt (1822-1903), aki a lidértejedi Nagy család ágán került Somogyba.180 Politikai pályára lépett: 1848-ban országgyűlési képviselő lett, még Debrecenbe is követte a kormányt. Világos után külföldre emigrált, majd 1851-ben amnesztiával drávafoki birtokára térhetett vissza, ahol kényszerszerűen gazdálkodott, visszavonultan élt. Később azonban újra a politikai érvényesülést választotta: 1861-ben és 1865-ben a szigetvári járást képviselte a magyar országgyűlésben, ám 1869-ben a választásokon megbukott, s így pártja máshol jelölte. Különböző tisztségek betöltése után 1874-ben miniszterelnök lett.181 A közös földnek 175 MNL SML XIII. 29. Somssich család levéltára. Számadási iratok, 1802-1843.1841. év. Az irat szerint ifj. Imre hét éven át a „Bellovári Katonai Intézetben neveltetett”. 176 MNL SML IV. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1835. 09. 09.: 814. szám; 1137. szám; 1836.11. 19: 1317. szám; 1836. 04. 7: 441. szám; 1838. 04. 25: 1128. szám; 1838. 05. 01: 1794. szám. 177 Andretzky (1909): 60. 178 Andretzky (1909): 57. A Pozsony környéki földjei mellett Nagy Istvánnak voltak birtokai Zemplénben, mégpedig Szerencs mellett Legyesbényén is. 179 MNL BML IV. 270. d. Csődperek. 89. Országh-sequestrum. 1804. Országh István végrendelete 180 Anyja lidértejedi Nagy Mária volt. isi Bittó (1931): Táblázatok; Baranyai (1914): 685.; http://www.parlament.hu/ogyelnok/ tort_elnok/bitto.pdf 44
