Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok

majd csak az 1850-es második felében került sor.160 A másik ágon Nagy István örökösei az 1840-es évek elejére már megosztoztak: Aloysia ágán a Vermes, míg Karolina ágán a Tallián család jutott birtokhoz.161

Fontos kérdés, hogy a dezséri Országhok délre költözésével milyen kapcsolatok maradtak a felvidéki rokonsággal. Ha végigtekintünk a 19. századi házassági politikájukon, akkor azt láthatjuk, hogy egyrészt megőrizték és szélesítették a felvidékiekkel való kapcsolatokat, ugyanakkor viszont egyre több dél-dunántúli területről származóval is bővült a rokonsági kör. István második fia, Imre (1769-1848 körül) Hauer Katalint, egy neves pécsi polgári família leszármazottját vette feleségül, akitől népes családja származott.162 Imre fia Lajos (1818-1881) egy olyan felvidéki hölgyet vett feleségül, aki a liptószentmiklósi Szentiványi család férfi tagja után maradt özvegyen.163

Országh István első lánya, Franciska a felvidéki származású, de főleg Pesten élő lidértejedi Nagy István felesége lett.164 Nagy István egyik lányának kezével érkezett a déli vidékekre a csallóközi területekről származó nagy-budafalvi Vermes Jeromos.165 A Vermes és az Országh családok között régi kapcsolatok lehettek, amit az is jelez, hogy korábban, 1748-ban Dezséren élt egy Vermes nevű kúrialista. Ugyancsak a Nagy család leszármazási vonalán jutott Országh-féle földekhez Somogybán Bittó István (1822-1903), akinek anyja lidértejedi Nagy Anna volt.166 A 19. század második felében aztán már nemcsak a rokon felvidéki családok kapcsán házasodtak: a fent emlegetett Lajos fia, Országh II. Lajos felesége (Lyubibratovics Mária, 1873-1929) már a déli területekről származott. A fentebbi lista korántsem teljes, de látható, hogy az Országh-féle vonalon számos felvidéki család telepedett le a ritkábban lakott Dél-Dunántúlon.

A 19. században a família tagjai beépültek a helyi társadalom mindennapi működésébe. Ha azt vizsgáljuk, hogy a Felvidékről áttelepültek milyen életpályákat futottak be, akkor négy meghatározó irányt láthatunk.

1. Az egyházi pálya. Délre költözésük alkalmával többen hozták a még otthon megszerzett tudásukat, képzettségüket. Közülük a betelepülő őst, Országh Andrást, aki magas egyházi méltóságot ért el, részben már említettük. A teológiát Nagyszombatban végezte, s 1750-ben szentelték pappá. Pécsett kanonok,

160 MNL SMLIV. Úrbéri peres iratok. Zsibót, Drávátok, 1857,1859.

161 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz. Ö 225. 1843. év.

162 Madas (1978): 164.

163 Imrének négy fia (Károly, Lajos, Imre, József) és egy lánya (Paulina) volt. MNL BML Ö 213. „I N. Baranya vármegye kihirdetett és elfogadott kétségtelen nemeseinek esztendő s jkv. Száma szerinti szerkesztett lajstroma.”

164 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz. Ö 225.1843-ban Nagy István örököseinek a volt Országhföldekből 4736 magyar hold volt a kezén. Ennek a területnek mintegy 58%-a allodiális föld volt.

165 MNL SML IV. 1. h. 60. cs. 1848-49. Az 1849. évi megyei birtokösszeírás alkalmával már 2.371 holdja volt özvegy Vermesnének.

166 Bittó (1931): Táblázatok.

42