Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

2. A birtokforgalom főbb tendenciái a 19. század első felében

5. kép: A piarista uradalom jószágkormányzói épülete Mernyén

Somogyfajsz-Marcali útvonalon. A sörnyei gazdaság a sárdival egyenrangúvá vált, ugyanakkor világos volt, hogy Sárdon és tartozékain három fia osztozni fog, neki viszont megmaradhat az általa szerzett terület. (Két évtizeddel később az akkor már 85 éves földesúr halála előtt fél évvel Sörnyéből hitbizományt alapított.)131 Czindery László sem Magyar- és Németújfalu (ma Kétújfalu) településen rendezte be egyik központját, hanem attól északra, Szentmihályfapusztán épített egy tízszobás kúriát (ám ehhez hozzá kell tennünk, hogy a földesúr legkedveltebb települése mégis Németiad volt).132 Hasonló törekvések vezethettek más földesurakat is, így például Hunyady Ferenc uradalmában is az uradalmi központ Hosszúfalu helyett egyre inkább Simongáton alakult ki.133

Elemzésünk végén általánosítások helyett néhány tényt érdemes rögzítenünk a Somogy megyei birtokforgalomról. Olyan elemekre gondolunk, amelyeket talán érdemes lesz későbbi kutatások során is tovább vizsgálni.

131 MNL SML VII. 12. d. Hitbizományi iratok. IX. 1. doboz. No. 1. 1869-1870.

132 MNL SML XIII. Czindery család levéltára. 8. doboz. 1849: Németiad inventáriuma; illetve 1850. május 3. Szentmihályfapusztai uradalom épület-összeírása.

133 A reformkori összeírásokban már egyértelműen Simongát van megnevezve központként.

34