Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

2. A birtokforgalom főbb tendenciái a 19. század első felében

4. kép: Az Inkey család kastélya Iharosberényben

nak.120 A fenti esetekből látható, hogy a nemesség eladósodása egyik jelentős oka volt a korabeli Somogy megyei birtokforgalomnak.

Voltak persze más okai is a birtokok cserélődésének. Különösen a részbirtokok esetében merült fel a gazdaságok alacsony jövedelmezősége. A Somogy megyei nemesség a török kor alatt és után szétszóródott, ugyanakkor számos helyről települtek vissza a megyébe nemesek, vagy érvényesítették jogaikat. Még arra is van példánk, hogy Erdélybe és a felső-magyarországi vidékekre szakadt résztulajdonosok is próbáltak hasznot kicsikarni somogyi földjeikből, sokszor persze eleve reménytelenül. A három korábban említett (Perneszy, Koroknyay, Somlyay-Faiszy) hagyatéknak szintén több tucatnyi jogtulajdonosa volt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a részbirtokokat megpróbálták együtt kezelni (ezért is nevezték a tulajdonosokat közbirtokosnak). A megoldás a legtöbb esetben az volt, hogy az egész birtokot árendába adták, s a befolyt pénzeket valakinek a gazdasági vagy jogi képviselője a tulajdonrészek arányában szétosztotta. A modell elvileg működhetett, de a legkisebb nehézségnél akár fel is borulhatott. A nehézségek leginkább abból fakadtak, ha a bérlő nem fizette az árendát (akár több éven keresztül sem), s a távolból ennek behajtása nem volt lehetséges, vagy sok további befektetést igényelt volna. Éppen ezért a távol élő részbirtokosok sokszor inkább az eladás mellett döntöttek.121 Viszonylag szerencsés helyzetnek számított, ha a közbirtokosok között volt egy vagy több tőkeerősebb, nagyobb földdel rendelkező személy, aki hajlandó volt legalább alapáron megvásárolni a birtokrészt. így szedett össze Boronkay József a Somlyay-Faiszy- s a Lengyel-hagyatékból mintegy 25 000 holdat (némi furfanggal, jogi trükkökkel, rábeszéléssel, zsarolással stb.),122 avagy hasonló

120 Tilcsik (2000): 89.

121 Ilyen volt például a Vrancsics-hagyaték ügye, amely több mint 7000 holdas birtok volt. Lásd Bánkiné Molnár (1997) tanulmányát.

122 Boronkay földszerzéséről lásd részletesebben a 3.2. fejezetet; illetve Kaposi (2014/a):

24-25.

31