Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
2. A birtokforgalom főbb tendenciái a 19. század első felében
módszerekkel dolgozott Somssich Miklós a sörnyei és vrácsiki földek megszerzésénél.123 Több olyan esetünk van, amikor rosszul működtetett gazdaságokkal bíró köznemesi, kisnemesi birtokrészek kerültek a határban élő szomszéd középbirtokosok (Gaál, Somssich, Czindery, Kund családok) kezébe. A racionális gazdálkodás iránti igény is fontos vonása volt a vásárlásoknak. Ennek típusesetét láthatjuk azokban az esetekben, amikor a meglévő ősi jusst képező földek körüli birtokokat vásárolták fel. A korabeli gazdálkodási technológia a nagyjából 5000-7000 hold körüli üzemegységeket favorizálta, ez volt az az üzemméret (a nagyobb uradalmak esetében kerületekbe szervezve), amely után a legnagyobb egységnyi földre jutó bevételt lehetett elérni.124 így nem véletlen, hogy a szomszédos földek megszerzése állandó visszatérő elem adataink között. A Kund család tagjai a megszerzett Fájsz melletti Boronka, Csömend és Pusztakovácsi földjeiből vásároltak.125 Somssich Pongrác Hetes falutól délre, egészen Kaposújlakig tartó egységes földben gondolkodott. Somssich Miklós Sárd körül vásárolt, kialakítva két gazdasági egységet. Festetics Antal a toponári uradalmát bővítette Kisgyalánnal. A gyulai Gaálok a Baté és Büssühöz közeli kaposkeresztúri Hugonnai-földekből szereztek. Siskovics József a gödrei birtokát egészítette ki a kiskeresztúri birtokkal. Zichy Károly gróf négy, nagyjából 6000 hold körüli kerületet hozott létre a vrászlói uradalom kiépítése során, majd egy ötödiket az alsóbogáti uradalom megvásárlásával.126 Az optimális gazdaságméret fontos alapelv volt a korabeli gyakorlatban. Erre jó példa, hogy 1846-ban felmerült a lehetősége, miszerint Zichy Károly gróf megvásárolhatná az Apáti mellett levő Pata és Basal nevű falvakat, s ezzel Apáti központtal önálló uradalom létesülhetne, ahogy azt Kapotsfy ügyvéd írta: „pompás kis uradalom lenne...”, de végül a gróf nem egyezett bele.127 Szintén ebbe a sorba illeszkedik Zichy Domokos veszprémi megyéspüspök zákányi és gyékényesi birtokvásárlása Széchényi Páltól, amivel egy öt falura kiterjedő, Surd központtal rendelkező uradalmat hozott létre.128 A vásárlások révén jelentős külső tőke jelenhetett meg a gazdaságban, ami komoly fejlesztéseket hozhatott. Jó példa erre a Sina György által megvásárolt simongáti uradalom 123 Andrássy (1987): 14-16. 124 A kerületek mérete sok tényezőtől függött, de elsődlegesen az üzemi technológia okozhatta az 5-7000 holdas kiterjedést. Minden bizonnyal ez volt az a terület, amelynek megszervezése és működtetése alacsony létszámú irányító személyzettel, illetve helyben élő fizikai munkaerő mozgatásával megoldható volt. Szakirodalmi példák is igazolják mindezt, lásd például a mernyei [Tóth (1978)], a vrászlói [Kaposi (2000)], avagy a Hunyady [T. Mérey (2012)] uradalom működését. Az idők során a technika és a szállítás javulásával az optimális határok megváltoztak. ns MNL SMLIV. 1. h. 60. cs. Czindery-féle birtokösszeírás. 1848-49. 126 Kaposi (2000): 79. 127 MNL SML VUL Fasc. 35. Kapotsfy Mátyás uradalmi ügyvéd levele a grófnak. 128 MNL OL A 57. Kancelláriai Levéltár. Libri regii. 67. kötet, 614-615. 32
