Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

2. A birtokforgalom főbb tendenciái a 19. század első felében

Az egyik gyakori ok kétségtelenül az adósság következtében történő birtokeladás. A 20. század során a hazai történettudományi szakirodalomban sokan foglalkoztak már a nemesség eladósodásával, sőt történtek kísérletek ennek statisztikai jellegű megragadására is.113 Néhány fontosabb esetet megemlítünk adatainkból. Festetics Miklós gróf esetében az ő és testvére (István gróf) életvitele, valamint a leánynegyed hatalmas összege okozta azt, hogy a hitelezőket már nem sikerült kielégíteni, s végül alig több mint egy évtized alatt elveszítette 23 000 holdját. Intabulált adósságainak listáját, valamint a periratokat olvasva mondhatjuk, az még hagyján, hogy arisztokratáktól, szomszéd birtokosoktól, katonatársaitól, városi polgároktól, kanizsai görög és zsidó kereskedőktől jelentős hiteleket vett föl, de eközben 10 évig nem fizetett vissza kisebb hiteleket sem, így például a viszlói lakos Ambrus Mihálynak sem.114 Adósság fejében foglalta le 1844-ben Kutason Hertelendy Ferencné birtokát a Veszprémi Káptalan. 1845-ben a köznemesi Zichy Ferenc zicsi gazdasága csődbe jutott. A földesúr még 1813-1816-ban keveredett adósságba, és azóta viselte annak terheit.115 Emeljük ki a sorból az Inkeyek adósságát, amely „megyei beszédtéma” volt az 1830-1840-es években. Inkey Antal és tarródházi Kiss Teréz birtokaira az 1830-as években a megye bírói zárgondnokot rendelt ki, mert a tulajdonosok nagy adósságokba verték magukat. A házaspár együttesen csaknem 60 000 holdat birtokolt.116 A vármegye által készített kimutatás szerint 1839 februárjában az Inkeyek adósságállománya az iharosberényi uradalmat nézve 796 217 váltóforintra (= 318.486 pFt), a lengyeltóti birtokokat vizsgálva pedig 192 918 váltóforintra (=77.167 pFt) rúgott. Ehhez jöttek még a ki nem fizetett kamatok, amivel együtt az Inkeyek adóssága 459 099 pengőforintra emelkedett.117 Az adósság törlesztéshez a Kancellária engedélyezte egyes birtokrészek eladását, így került sor Miháldi 6200 holdjának eladására.118

A babócsai uradalom eladási szerződéséből kiderül, hogy az addigi tulajdonos, verebi Végh Johanna egyrészt az apja (Végh István Baranya megye főispánja) által felhalmozott, másrészt az általa hozzátett adóssága már 480 000 pengőforint volt, így nem maradt más, mint eladni a 13 000 holdas birtokot gróf Somssich Adolfnak.119 Az adóslista végén említsük meg még a gróf Batthyány Gusztáv uradalmainak eladását, amelyek éppen akkora értéket képviseltek, mint amekkora a Biedermannok felé való adóssága volt a tulajdonos-113 Lásd például Ungár (1935).; Tóth (1979)

114 MNL SML VUL Fasc. 13. Boronkay család. Az 1822-ig intabulált adósságok listája. Lásd még: MNL SML IV. 10.1. Fasc. 2. Processus concursuales. Festetics család, 1822-1828.

lls E két esetet említi: T. Mérey (1962): 94.

116 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 280.

117 MNL SML IV. 1. a. Közgyűlési jegyzőkönyv. 1839. február 1. A.C. 281.

118 Kaposi (2000): 79.

119 MNL OL A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii 67. kötet, 791-792.

30