Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
2. A birtokforgalom főbb tendenciái a 19. század első felében
volt Magyarországon, Somogybán pedig mindössze egy,24 mégpedig a herceg Esterházy család mintegy 86 000 magyar holdas kaposvári uradalma.25 Hasonlóan kötött birtok volt az egyházi föld. (A fenti táblázatból is látható, hogy a megyének hetede egyházi intézmények kezében volt.) Közülük méreténél fogva kiemelkedett a Veszprémi Püspökség 65 000 holdas, az 1806- ban a piarista rend kezébe került 38 000 holdas mernyei, a 26 000 holdas esztergomi káptalani és a 21 000 holdas veszprémi káptalani uradalom.26 Speciális somogyi birtoklási jellegzetesség az úgynevezett „középbirtokosi hagyatékok” léte. Eredete a török korba nyúlik vissza. Közismert, hogy a hódoltság alatt a nemesi jog nem évült el, s a földek tulajdonlására vonatkozó jogok tovább éltek. Tény, hogy a katonáskodó famíliák közül több, korábban jelentős birtokos család is a 17-18. század fordulójára férfiágon kihalt. A nemesi öröklési jog révén földjeik leányágon, majd pedig oldalágakon öröklődhettek tovább. Mivel az oldalágak közül többen meg tudták váltani földjeiket, így távoli famíliák is teljes joggal rendelkezhettek részbirtokokkal. Somogy megyében három ilyen birtokkomplexum jött létre, ezeknek együttes területe számításaink szerint mintegy 360 000 hold volt, vagyis a megye területének egynegyede. A korábban Nagybajom környéki földeket birtokló Koroknyay famíliához köthetően érkezett a vármegyébe a Kovács, a Vörös, a Farádi, az Ebergényi és a Sárközy család.27 A Tab, Kadarkút, Viszló környéki területekhez kötődő Somlyay-Faiszy-hagyaték révén jött Somogyba a tarródházi Kiss, a Baranyai, a Wrancsics és a Nedeczlcy család néhány tagja,28 míg a Perneszy-hagyaték hozta a Tallián, a Csapody, a szentgyörgyi Horváth és a Vukovics családot és azok különböző ágait Somogyba.29 A 18. században lezajlott változások a későbbiekben is éreztették hatásukat: a fenti famíliák további osztódása, a beházasodások, a leányágak szaporodása még tovább aprózták ezeket a földeket. E három hagyaték révén a 19. század közepéig mintegy 50 olyan nemesi família a jelent meg Somogybán, amelyek korábban döntően Vas, Sopron, Veszprém vagy Zala vármegyében éltek, de jöttek birtokosok az észak-magyarországi vidékekről is. Nézzük meg a továbbiakban, hogyan alakult a birtokeladások száma Somogybán 1801-1850 között! Az alábbi diagramban az évtizedenkénti változásokat adjuk meg. 24 Hirsch (1893): 30-36. A hitbizományok majd a 19. század második felében szaporodtak meg a megyében. 25 A Festeticsek kezében lévő, Keszthely központú hatalmas földbirtok hitbizomány jellegéről már abban a korban is, s a mai időkben is viták vannak, ennek megítélésébe azonban most nem bocsátkozunk. 26 MNL SMLIV. 1. h. 39. doboz, Ö 282. 27 Baranyai (1914): 598-599. 28 A Somlyay-Faiszy-hagyaték kérdéséhez lásd részletesen Kaposi (1994) tanulmányát. 29 Baranyai (1914): 598. 16
