Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

1. Tulajdon- és birtokváltozások a 18. században

Fel kell hívnunk a figyelmet egy módszertani nehézségre. Munkánk alapve­tően egy vármegyéhez kapcsolódik, amihez felhasználjuk más megyékre kiter­jedő információinkat is. Mivel azonban nem ismerhetünk mindent, s a tradi­cionális forrásadottságok sem egyformák, könnyen előfordulhat, hogy mond­juk a Dél-Dunántúlon látványos birtokvesztést produkáló személyek, családok az ország más végeiben jelentős birtokokat szereznek. Erre igazából - a később többször előkerülő - pribéri Jankovich család esete jó példa, akik Somogy­bán több birtokot is kénytelenek voltak eladni, s földjeik 50 év alatt körülbelül 10 000 holddal csökkentek, ugyanakkor Szlavóniában a Kamarától megsze­rezték a hatalmas vuchini uradalmat (71 000 hold, 30 falu).22 Az eset azért is lényeges, mert rávilágít a családtagok széles lehetőségeire: ez esetben a vuchini uradalom három leszármazott kezében a későbbiekben három önálló urada­lomra válva működött.23 22 Lásd: Obad M. - Obad B. (1998) igen részletes adatait. 23 Tegyük ugyanakkor hozzá, hogy az Arcanum- és a Hungaricana-féle digitális gyűjtemé­nyek horizontálisan hihetetlenül kitágították a kutatási horizontot, számos új, jól használ­ható adat és tény vált ezekkel ismertté. Szintén javítja az átláthatóságot a leíró jellegű tör­téneti statisztikák elektronikus közzététele. 14

Next

/
Thumbnails
Contents