Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

1. Tulajdon- és birtokváltozások a 18. században

Fel kell hívnunk a figyelmet egy módszertani nehézségre. Munkánk alapvetően egy vármegyéhez kapcsolódik, amihez felhasználjuk más megyékre kiterjedő információinkat is. Mivel azonban nem ismerhetünk mindent, s a tradicionális forrásadottságok sem egyformák, könnyen előfordulhat, hogy mondjuk a Dél-Dunántúlon látványos birtokvesztést produkáló személyek, családok az ország más végeiben jelentős birtokokat szereznek. Erre igazából - a később többször előkerülő - pribéri Jankovich család esete jó példa, akik Somogybán több birtokot is kénytelenek voltak eladni, s földjeik 50 év alatt körülbelül 10 000 holddal csökkentek, ugyanakkor Szlavóniában a Kamarától megszerezték a hatalmas vuchini uradalmat (71 000 hold, 30 falu).22 Az eset azért is lényeges, mert rávilágít a családtagok széles lehetőségeire: ez esetben a vuchini uradalom három leszármazott kezében a későbbiekben három önálló uradalomra válva működött.23

22 Lásd: Obad M. - Obad B. (1998) igen részletes adatait.

23 Tegyük ugyanakkor hozzá, hogy az Arcanum- és a Hungaricana-féle digitális gyűjtemények horizontálisan hihetetlenül kitágították a kutatási horizontot, számos új, jól használható adat és tény vált ezekkel ismertté. Szintén javítja az átláthatóságot a leíró jellegű történeti statisztikák elektronikus közzététele.

14