Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok

A babócsai uradalom megosztása volt egyszerűbb, mivel azt (szerzett birtokról lévén szó) Adolf fiai között lehetett megosztani. A négy fiú közül a legidősebb, III. János egy ideig Csehországban élt, majd Bécsbe költözött. Bécsi lakosként birtokolta a babócsai nagyobb birtokrészt, majd pedig feleségével, Szabady Borbálával Zala megyébe költözött. Érdekes a házasság ténye: a gróf a babócsai kántortanító fokszabadi Szabady Ignác lányát vette feleségül.664 Zalában, Ormándlakon 1898. június 14-én megvette Waisbecker János birtokát, mellette még kisebb földeket is vásárolt, s a kastélyt átépítette. Somssich gróf némileg váratlanul, két évvel később meghalt. (Ha a kastély már nem is, de a felesége által emeltetett mauzóleum még mindig áll.)665 A harmadik fiútestvér, József (III.) kapta az 1400 holdas patosfai birtokrészt (jóval kevesebbet, mint a többiek, mert állítólag korábban adósságokba keveredett, amit apja kifizetett, de így a birtokból kisebb részre számíthatott). A patosfai birtok önálló uradalom lett, s 1945-ig Somssich József gróf és leszármazottai kezén maradt. Szintén kapott a babócsai uradalomból a negyedik fiú, Viktor, aki főleg különcségeivel hívta föl magára a figyelmet; többek között fittyet hányva a korabeli szokásokra, több mint egy évtizedig vadházasságban élt egy kereskedő feleségével.666 Adolf gróf négy fiából II. Adolf (a család szeme fénye) viszont nem a babócsai birtokból, hanem a kivadáriból kapott földet, amelynek mintegy háromnegyede került hozzá, míg körülbelül egynegyede jutott a János-féle kadarkúti ág leszármazottaihoz. Mindez persze a lakhatásban is látszott: II. Adolf Kivadáron 1872-ben kastélyt épített, Somssich Viktor pedig Babócsán épített egy kastélyt magának, míg a régi babócsai kastélyt ekkor közösen használták, később viszont II. Adolf egyik fiáé, Somssich Béláé lett, aki külföldi és hazai gazdasági tanulmányok után 1894-ben vette a birtokgazdálkodást.667

Az 1860-as években tehát sikerült a nehézségeket megoldani, s egyelőre a család szaporodása sem vetett föl újabb problémákat. Ugyanis a négy testvér (III. János, II. Adolf, III. József és Viktor) közül csak Adolfnak születtek gyermekei (1868-1877 között IV. József, Béla, Géza és Eszter), vagyis csak egy ágon jelentkeztek földigénnyel rendelkező örökösök. Ráadásul attól sem kellett tartani, hogy a köznemesi vagy a fiatalabb grófi ágról valakinek földigénye keletkezik, hiszen a babócsai és kivadári földek szerzett, vagyis szabadon kezelhető birtokok voltak. A négy fiú közül Béla kapta a babócsai uradalomnak azt a részét, amiről nagybátyja, az Ormándlakra költöző III. János lemondott (sokáig apja, Adolf nevén volt), ráadásul felesége révén még Horvátországban is szerzett hozzá 1100 holdat, így együttesen a háború előtt mintegy 3000 holddal rendelkezett.668 Testvére, Géza földigénye egy, a köznemesi és a fiata-664 Pécsi Figyelő, 1901. október 12.

665 Cseh (2012): 84.

666 Budapesti Fővárosi Levéltár (a továbbiakban BFL). VII. 2.c. 1896. V. 0082. Házassági bontóper.

667 Somssich Bélához lásd: Velics (1922): 7; illetve Laklia (2016): 286-289.

668 Lásd: Gazdacímtár (1903): 234.; illetve Uiváry (1914): 325. adatait.

144