Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok

25. kép: Somssich Géza gróf kastélya Vóta-pusztán (ma Bárdudvarnok)

labb grófi ágat is érintő családi birtokújraosztás eredményeképpen oldódott meg. Géza gróf a bárd-szerászlói (ma már nagyrészt Kadarkút része) területeken oldódott meg. 1902-ben kapta meg a mintegy 1600 holdas birtokot, ahol gazdálkodhatott. Egy évtizedig a korábban huszárkapitányként élő Géza gróf a puritán kopaszhegyi háromszobás korábbi kasznárházban élt, majd 1912-ben felépítette a ma is álló Vóta-pusztai kastélyt.669

A legidősebb testvér, IV. József fényes diplomáciai karriert futott be. Felesége (Szőgyény-Marich Camilla) révén szerzett Fejér megyében, Csór faluban több ezer holdas birtokot, amihez még béreltek is földet.670 Adataink szerint a babócsai és kivadári földekből nem kapott. A berlini követi, később a külügyminiszteri posztig jutó Somssich IV. József gróf elszakadt Somogy megyétől. Érdekessége a II. Adolf-féle földörökítésnek, hogy a negyedik testvér, a festészettel foglalkozó Somssich Eszter is kapott 612 holdat (Kivadár mellett, Bodviczán a régi Niczky-kúriát és a mellette lévő földeket kapta meg, később kispusztai kastélyként emlegették, s még ma is áll az épület), azzal a feltétellel, hogy ha megházasodik, a föld visszaszáll a fiúkra.671 Gazdálkodását tekintve nem volt önálló, a többi földdel együtt kezelték az ő birtokrészét, s úgy részesedett a jövedelemből. Végül is sikeresnek mondható a babócsai grófi ág birtokpolitikája, hiszen három generáción keresztül sikerült megőrizni földjeiket, s még máshol is tudtak szerezni.

669 Somssich-Szőgyény (2005): 5.

670 A csőri birtokláshoz lásd: Somssich-Szőgyény (2005): 41-42.

671 Somssich-Szőgyény (2005): 17.

145