Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok
hatósága érdekében: a herceg uradalmában 503 hold mocsarat csapoltak le.540 A szarvasmarha-állományban a 170 jármos ökör mellett 230 tehenet találunk, amelynek napi tejtermeléséből mintegy 15 hl-t értékesítettek, illetve 50 darabos hízóállománnyal is rendelkeztek.541 Különlegessége volt az uradalomnak a két szeszgyár, amelyek építéséhez az előző tulajdonos állami támogatást is kapott.542 A gyárak éves termelési kontingense 1822 hl volt. Foglalkoztak téglaégetéssel is.543 Morvaszentjános egyébként jelentős térségi központ volt, postával, távíróközponttal, vasúti megállóhellyel. A falu több mint 2000 fős lakossággal, jelentős kézművesipari kapacitással bírt, lakosai kaszinóegyletet hoztak létre, s önkéntes tűzoltó egyesületet is szerveztek. Volt egy malátagyár is a faluban, s a 20. század elején már egy gazdasági-fogyasztási szövetkezet is működött.544 Népszámlálási adatok szerint a lakosok döntően katolikusok voltak. Hasonlóan nagy és népes településen feküdt az uradalom többi földje is, az 1500- 2000 fős falvak egyáltalán nem volt ritkák e tájon.545 Nem volt azonban hosszú ideig a herceg birtokában a település. Az első világháború alatt - akárcsak a javorinai uradalom esetén - már reálisan lehetett azzal számolni, hogy az észak-magyarországi birtokok hovatartozása bizonytalanná válik. Ez lehetett az oka, hogy a herceg 1916-ban már vevőt keresett a birtokra, amelyet aztán hamar el is adott. A birtokot végül is a Földhitelbank Rt. vette meg, amelynek a háborús konjunktúrát kihasználandó, erőteljes mezőgazdasági üzemi fejlesztési tervei voltak.546 A somogyszobi (kaszópusztai) uradalom Hohenlohe herceg harmadik magyarországi uradalomvásárlása már Somogy megyében lévő birtokot érintett. Somogyszob Nyugat-Somogyban fekvő, a 20. század elején már mintegy 1800 fős település volt. A falu a 18. század elején Nádasdy Tamás grófé volt, de aztán 1720 körül az Esztergomi Főkáptalan igazolni tudta korábbi birtokjogát, s visszavette.547 Csaknem két évszázadon keresztül, egészen 1912-ig a Főkáptalan volt a legnagyobb föld birtokosa. A falu jelentőségét több tényező adta. Egyrészt területileg nagy kiterjedésű településről van szó: határához mintegy 8025 hold tartozott, köztük jó néhány puszta is (Csillag-, Kaszó-, Kerékaraszti-, Kisbaráti-, Külvölgyi-, Mihályfa-, Nagybaráti- és Szomorúpuszták).548 Másrészt a katolikus többségű megyei lakossággal szem540 Kelen-Hegedeös-Remenyik (1904): 307. 541 Frideczky (1904): 274. 542 Földművelési Értesítő, 1891. január 15. 543 Frideczky (1904): 274. 544 Vende (1904): 115-116. 545 Schematismus, 1909. 144. 546 Pesti Napló, 1916. október 27. 547 Reiszig (1914): 148. 548 Uo. 121
