Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok
ben itt sokáig a reformátusok és az evangélikusok éltek többen, a 20. század elejére már jellemzőnek mondható katolikus többség csak a vasutak megépülése után alakult ki.549 A falunak volt protestáns és katolikus temploma is. Hasonlóképpen emelte a település jelentőségét, hogy fontos állomása volt az 1872- ben átadott Bátaszék-Dombóvár-Kaposvár-Zákány-vasútnak. Ehhez hozzáveendő, hogy a 19-20. század fordulója felé átadott két helyiérdekű vasútvonalnak (Balatonszentgyörgy-Somogyszob, Somogyszob-Barcs) is Somogyszob volt a végállomása, s ezzel nagy árufelvevő központtá vált a település.550 A vasút nagy szerepet játszott a falu életében, hiszen az állomás irányításához, működtetéséhez ott élő, fizetését az államtól szerző személyzet kellett. Somogyszobon a lakosság, mint általában a hazai falvakban, alapvetően mezőgazdálkodással foglalkozott, ugyanakkor kétségtelen, hogy az iparosoknak és a szolgáltatásból élőknek nagyobb volt az aránya, mint más, hasonló méretű somogyi településen. A falu polgárosodására utal, hogy a háború előtt Somogyszobon volt már olvasókör, hitelszövetkezet és gőzmalom is. 1914-ben alakult meg az Iparoskor, szép könyvtárral, biliárddal, színpadi berendezéssel.551 A somogyszobi uradalom csak egyike volt az Esztergomi Főkáptalan nagybirtokainak. A Főkáptalan 1900-ban mintegy 56 000 holddal rendelkezett Magyarországon, amelyből 26 000 hold volt az erdő. E földek egy része Komárom, Esztergom, Nyitra, Bars és Hont megyékben feküdt, de találunk belőlük Zalában és Somogybán is jókora darabokat.552 A Somogybán lévő birtokok két nagyobb részre tagolódtak. A megye északnyugati vidékén Hollád, Fejéregyháza, Tapsony, Szenyér területén lévő földek 60%-át tették ki a somogyi birtokoknak. E földek bőséges szántókkal, viszonylag jól művelhető területekkel rendelkeztek. Ezzel szemben a déli birtok, vagyis Somogyszob a belsősomogyi dombság vidékén feküdt, hatalmas nagy erdőségekkel, lápos, mocsaras vízi világgal (Baláta-tó és környéke). Az 1850-1860-as években az erdők és a legelők jogi elkülönítése után a somogyszobi uradalomból még mindig maradt a Főkáptalan tulajdonában 6097 kát. hold. A dualizmus időszakában ezen a területen a Főkáptalan egy agrárnagyüzemet alakított ki. 1895-ben az uradalom 1603 hold szántóval és 556 hold réttel rendelkezett, de a legnagyobb kiterjedésű művelési ág kétségtelenül az erdő volt a maga 3612 holdjával.553 Több megmaradt térkép is mutatja, hogy az erdőket - a törvényi előírásokat betartva - az üzemtervnek megfelelően kezelték.554 1895-ben az egyházi uradalom 88 főt foglalkoztatott cselédként. A nagyobb méretű szántóföldi termelésre utal a 2 lokomobil, a 3 cséplőszekrény és a 61 eke. Nagy jelentősége lehetett az állattartásnak is: 532 szarvasmarhát, 411 sertést, 2575 juhot és 43 lovat 549 Jankovich (1936): 16. 550 Erdősi (1982): 157-211. 551 Jankovich (1936): 17. 552 Az esztergomi érseki tartomány (1992): 187. 553 Gazdacímtár (1895): 109. 554 MNL SML IV. B. 428. 82.d. 179. Somogyszob. 122
