Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
5. Birtokforgalmi változások a kapitalizmus kialakulásának idején (1850-1918)
gondjaival. Az országgyűlés 1894-ben fogadta el az első telepítési törvényt, amellyel a költözködni hajlandó tömegeket próbálták meg a szabad földek felé terelni.460 A törvény szerint telepítőként az állam és a magánbirtokosok egyaránt felléphettek; ez esetben az állam volt a kezdeményező, aminek alapját természetesen a hatalmas méretű állami (kincstári) nagybirtokok adták. Az új telepeken jellemzően kisparaszti birtokok és gazdaságok jöttek létre. Minisztériumi adatgyűjtés szerint 1893-1898 között 191 753 holdat parcelláztak föl.461 Ezekhez a telepítésekhez kapcsolódott az 1904-ben létrehozott Magyar Telepítő és Parcellázó Bank tevékenysége is, amely kedvezményes feltételek mellett nyújtott a földvásárlásokhoz kölcsönt.462 Buday László számításai szerint 1905-1913 között Magyarországon 921 325 holdat parcelláztak.463 Somogybán is egyre több földet próbáltak meg parcellázásra különböző szervezeteknek eladni. Sokan egyszerűen csak azért vettek földet, hogy azt egy parcellázó szervezetnek eladhassák, s ebből jelentős hasznot zsebeljenek be. De adataink szerint az is fontos szempont volt, hogy a rosszul működő birtokok, a gyenge jövedelem helyett végre nagyobb összeghez jussanak az eladósodott birtokosok. A korabeli szabad sajtó gyakran felhívta a figyelmet a parcellázás visszásságaira, a spekulációra. Hasonlóan állandó téma volt a parlamentben is. Már említettük a Veszprémi Püspökség görgetegi birtokából 1500 kát. hold kiosztását alföldi telepesek között. Zichy László gróf 1910-ben a Zala megyei Takarékpénztárnak adta el parcellázásra a beleznai birtokát. Nagy vihart kavart a pécsi Eiser és Scholz-cég boldogasszonyfai birtokának a berlini bank számára való eladása, amely szintén parcellázás céljából történt.464 A Svastich család két tagja is parcellázásra adta el földjeit.465 Széchenyi II. Imre 1902-ben a korábban szerzett pamuki uradalomból a 495 holdas Gillapusztát adta el 14 különböző kisgazdának.466 A sort folytathatnánk még, de helyette inkább kiemelünk egy céget, amely nagyban foglalkozott ilyen tevékenységgel. Ez a cég a Ring Lipót és Samu volt, amely 1898-ban jött létre Osztopánban, s eleinte fakereskedéssel és építőanyag-termeléssel foglalkozott. A vállalkozók 1907-ben Kaposvárra helyezték át a központjukat, s egyre inkább földbérletekkel és parcellázásokkal kezdtek foglalkozni. Első adatunk a parcellázások céljából történő földvásárlásra az imént említett Svastich-tulajdonra vonatkozik, amikor is egy osztopáni és egy szentgáloskéri birtokot vettek meg összesen 1,2 millió koronáért.467 460 Az 1894. 5. te. a telepítésekről: http://www.l000ev.hu/index.php?a=3¶m=6529 Letöltés: 2012. 12. 01. 461 Vörös (1978): 304. 462 Lásd Keszeg (2006) adatait. 463 Sebess (1942): 152. 464 Dunántúl, 1912. május 15. 465 Pécsi Napló, 1905. március 15. 466 Széchényi (1933): 116. 467 Uo. 103
