Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
honnan ki hány éve hová vármegye mikor Szalay Ferenc i6 Dózsa (Dósa) Jászság 1704 Rigó Márton 21 Árokszállás (Arokszállás) Jászság 1699 Sigó András 21 Szentmárton Pest-Pilis-Solt 1699 Szalay István i6 Bolyk Nógrád 1704 Csák Tamás 18 Korlát Nógrád 1702 Galsa Nagy Pál 20 Hatvan Heves és Külső-Szolnok 1700 Nagy Albert 12 Hatvan Heves és Külső-Szolnok 1708 Tóth János 7 Szentmártonkáta Pest-Pilis-Solt 1713 Sávoly Marton János 5 Kecskemét Pest-Pilis-Solt 1715 Marton József 5 Kecskemét Pest-Pilis-Solt 1715 Marton István 5 Kecskemét Pest-Pilis-Solt 1715 Marton András 5 Kecskemét Pest-Pilis-Solt 1715 id. Marton István 5 Kecskemét Pest-Pilis-Solt 1715 Marton Pál 5 Kecskemét Pest-Pilis-Solt 1715 id. Marton János 4 Rékas Pest-Pilis-Solt 1716 Bolyk Miklós Ferenc 25 Apáti Jászság 1695 Ferenz Péter 25 Apáti Jászság 1695 Nyitra Tóth György 8 Kecskemét Pest-Pilis-Solt 1712 Tóth János 4 Kecskemét Pest-Pilis-Solt 1716 Barta György 4 Kecskemét Pest-Pilis-Solt 1716 Nyeste Pál 16 Csécse Nógrád 1704 3. A JÖVEVÉNYEK GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEI A bécsi udvarhoz hű Koháryak a Rákóczi-szabadságharc után visszakapták birtokaikat, ahol 1716-ban és 1718-ban úrbéri összeírást készíttettek. Az összeírok sajátos módon majdnem minden gazda származását lejegyezték.296 A jövevény és helybeli kategória a korabeliek olykor szubjektív véleményén alapult, hiszen helybelieknek vallhatták önmagukat például a tudvalévőén elnéptelenedett településekre betelepülő vagy visszaköltöző lakosok egyaránt. A szubjektivitás ellenére jól vizsgálható azonban, hogy a korabeliek által megítélt, különféle származású gazdák között fennállt-e valamilyen gazdasági különbség, vagyis a jövevénynek vagy 29<,Szirácsik, 2007. 97
