Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
helybelinek számító gazdák gazdálkodási feltételei, lehetőségei egymáshoz képest milyenek voltak. Szinte egyedülálló lehetőségünk nyílik tehát arra, hogy a török után benépesülő vidéket ne csupán demográfiai szempontból elemezzük, hanem a betelepülők gazdasági lehetőségeire is fényt derítsünk.297 * Esélyek és lehetőségek a mezőgazdasági termelésben A korabeli gazdasági viszonyokat figyelembe véve a mezőgazdasági termelés kitüntetett szerepet játszhatott a gazdálkodást tekintve. A mezőgazdaságba való bekapcsolódás a forrás alapján vizsgálható a házhellyel, mezőgazdasági területtel és állatállománnyal való ellátottságot tekintve. A földhöz jutás esélyei Mindösszesen négy településen nem tüntették fel a házhelyeket, vagyis a 906 gazda 16%-a esetében. A hollókői hat gazda Koháry II. István földbirtokos döntésére várt, ahogy az 1716. évi urbáriumban olvasható: „Ezen helységnek dolgának mivolta a méltóságos úr őexcellentiája tovább való dispositiójábjan] miképpen fog maradni, az őexcellentiája méltóságos úri parancsolatja fogja discutiálni”.m Nógrád vármegye 1720-as évi adóösszeírásában Csákányháza még nemes, kuriális községként szerepelt, de korábban és azt követően jobbágyközségként tartották számon.299 Talán ezzel magyarázható, hogy a két füleki uradalom csákányházi birtokrészein nem írták a gazdák neve mellé a házhelyük nagyságát. A Heves és Külső-Szolnok vármegyében lévő Adács, Visznek és Hort összeírásából is kimaradt a házhelyekre vonatkozó adat. 297 A vizsgált területen ilyen irányú kutatással alig találkozhatunk. Példaként említhető, hogy az 1690-es években újratelepített Salgótarján falu lakosainak állatállományát, annak változását vizsgálták 1698 és 1727 között. (Belitzky, 1973.233-234.) Egyáltalán nem folyt azonban kutatás a helybeli és jövevény gazdák gazdaságai közti különbségek és azonosságok feltárására vonatkozóan. m*Szirácsik, 2007. 58. 299 Borovszky, 2004. 98