Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
Domany (Domány) János 1718-ban költözött el a Pest-Pilis-Solt vármegyei Kókára Sipekről, ahol pedig örökös jobbágy volt.239 1 7 1 6-ban három kis fiával írták össze. Gazdaságához tartozott ekkor egy egész házhely, két szekér szénát termő rét, 10 kila alá való szántóföld és két sertés. Az urbárium készítésének évében, 1716-ban költözött el Fülekről Nagy Mihály a Heves és Külső-Szolnok vármegyei Gyöngyös mezővárosba. Füleken személyében nemesnek tartották, egyébként a nemesek aránya Gyöngyösön is viszonylag magas volt. Ugyancsak Gyöngyösre költözött 1719-ben Solymosy (Solymosi) János is, akinek az apja füleki katona volt. Mindkettő Füleken fél házhelyet használt a hozzá tartozó földterülettel. A füleki Gulyás Györgyhöz is fél házhelyet írtak, és bár 1715-ben költözött Fülekre Rakoncáról, már 1719-ben Jászárokszállásra szökött.240 Telek Mihályt Fülekkovácsiban helybéli gazdának tartották, ahol 1716-ban kilenc éves fiával élt negyed telken. Két év múlva Koháry II. István mezővárosába, Fülekre költözött.241 Az uhorszkai Fodor Ádám és Magyar (Madar) Lukács örökös jobbágy volt, kis fiukkal és negyed házhellyel írták őket össze 1716-ban.242 Ugyanekkor a Garáb összeírásában található Grécs (Grecs) Tamásnak volt egy kisfia, míg itt Oravecz (Oravécz) Pállal együtt élt fián kívül tizennégy éves öccse is. Mindkét gazda helybeli örökös jobbágy volt, fél házhelyet használhattak.243 Talán egy szervezett telepítésnek köszönhetően az uhorszkai és garábi négy helybeli gazda a Békés vármegyei Csabára költözött 1719-ben.244 Sőreghi (Seregi) Benedek 1716-ban három fiával élt nagydaróci fél házhelyen, a helybelinek számító gazda innen költözött el még abban az esztendőben családjával Jászladányba.245 Marton Mátyást Persén 1716-ban helybeli gazdaként tartották számon, ahol tizenhat éves fiával írták össze fél házhelyén, innen települt át a Pest-Pilis-Solt vármegyei Kecskemétre, ahol egyébként a Koháryak is birtokosok voltak.246 A néhány azonosított eset azt mutatja, hogy a házhellyel rendelkező, többségében helybelinek számító gazda hagyta ott földjét, s próbált máshol szerencsét. 239 Szirácsik, 2007. 53. MNL NML IV. l/b-2. Szökevények összeírása 1720-ból. Öi.: 20. Szécsényi járás. 2411 Szirácsik, 2007.112., 151., 150., MNL NML IV. l/b-2. Szökevények összeírása 1720-ból. Öi.: 12. Füleki járás. 211 Szirácsik, 2007. 173., MNL NML IV. l/b-2. Szökevények összeírása 1720-ból. Öi.: 12. Füleki járás. 212 Szirácsik, 2007. 155. 241 Szirácsik, 2007.158. 244 MNL NML IV. l/b-2. Szökevények összeírása 1720-ból. 245 Szirácsik, 2007. 162., MNL NML IV. l/b-2. Szökevények összeírása 1720-ból. Öi.: 12. Füleki járás. 246 Szirácsik, 2007. 170., MNL NML IV. l/b-2. Szökevények összeírása 1720-ból. Öi.: 12. Füleki járás. 81
