Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása

E megdöbbentő eredményt árnyalhatjuk azzal, hogy az úrbéri összeírás keltétől, tehát 1716-tól 33 szökevényt kíséreltünk meg beazonosítani az urbáriumban szereplő öt uradalom földrajzi keretén belül, de csak 11 gazdát tekintve jártunk sikerrel. A többiek később vándoroltak volna be arra a Koháry-birtokrészre, ahonnan később elszöktek? Az úrbéri összeírásba nem írták volna össze őket, mert nem volt házhelyük? Ha a feltett kérdésekre igenlő választ adunk, akkor számolnunk kell 1716 után érkező jövevény gazdákkal, vagy házhely nélküliekkel. Mindenesetre igazolható, hogy az adott településen régóta lakó, házhellyel és földdel rendelkező gazdák is szökevénnyé válhattak, ami jelenthetett Koháry-birtokon belül való vándorlást is.

A szökés iránya

A Koháry-birtokokra betelepülők esetében megfigyelhető volt, hogy a spontán, nem szervezett betelepülésnél viszonylag rövidebb távokat tettek meg az új otthont keresők, akik akár egyik közeli településre költözés után újabb letelepülési célt találtak egy nem olyan távoli vidéken. A Koháry-birtokokról elköltözők esetében hasonló jelenségeket figyelhetünk meg. 217

III. 2. 3. táblázat A szökés iránya az 1720. évi szökevény-összeírás alapján247

hová

fő

%

Nyitra vármegye

i

1

Pozsony vármegye

i

1

Zemplén vármegye

i

1

Gömör vármegye

i

1

Csongrád vármegye

i

1

Békés vármegye

9

6

Hont vármegye

11

7

Jászság

20

13

Nógrád vármegye

25

16

Heves és Külső-Szolnok vármegye

28

18

Pest-Pilis-Solt vármegye

57

36

ismeretlen

4

3

összesen

159

100

217MNL NML IV. l/b-2. Szökevények összeírása 1720-ból. Öi.: 12. Füleki járás, Öi.: 14. Losonci járás, Öi.: 20. Szécsényi járás, Öi.: 21. Kékkői járás.

82