Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
A szökés ideje A rendelkezésünkre álló adatok a betelepülések és a kivándorlások eltérő tendenciáját támasztják alá. A tárgyalt Koháry-birtokokra való beköltözés intenzitása a Rákóczi-szabadságharcig növekedett, majd mérséklődött. Ezzel szemben az elvándorlás a Rákóczi-szabadságharcot követően kezdett rohamosan emelkedni. Egyfelől tehát 1711 után csökkent a bevándorlási kedv, másfelől az elvándorlók száma nőtt jelentősen.235 236 III. 2. 2. táblázat A Koháry-birtokról való szökés ideje az 1720. évi szökevény-összeírás alapján236 szökevény 1676-1681 1682-1686 1687-1702 1703-1711 1712-1716 1717-1719 összesen fő 1 0 43 34 38 43 159 % 1 0 27 21 24 27 100 évi átlag 0,17 0 2,69 3,78 7,6 14,33 28,57 Az 1716-ban és 1718-ban készült urbáriumok alapján elmondhatjuk, hogy a Koháry-kézben lévő öt uradalomba összesen 290 gazda költözött, és onnan 36 gazda vándorolt el.237 A pozitív migrációs mérleg még akkor is igaznak mondható, ha a Nógrád vármegyei szökevények 1720. évi összeírásában szereplő 73 fővel számolunk.238 * * * Ilyen adatok alapján állíthatjuk, hogy a gazdák számához viszonyítva a betelepülők aránya 32%-os volt, míg a szökevényeké 8%-os. A 73 fő azonban csak 46%-a volt a Koháry-birtokok 1720-ban összeírt szökevényeinek, hiszen viszonylag jelentős népesség hagyta el a (karancs)sági és a divényi uradalmakat, ahol a betelepülés nagyságrendjére vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A Koháryak öt uradalma esetében viszont ismerjük a betelepülő és a helybelinek számító gazdák arányát. Ezek esetében megállapíthatjuk, hogy a szökevények jobbára azokat a településeket hagyták el, ahol magas volt a helybeli gazdák aránya. Leginkább Koháry II. István füleki birtoka volt érintett a szökésekben. Ez a jelenség is felveti a kérdést, hogy azok vándoroltak-e tovább, akik korábban bevándoroltak, vagy a helybelinek számító gazdák döntöttek úgy, hogy lakóhelyet változtatnak. Néhány esetben pontosan meg tudjuk mondani, hogy kik szöktek el. 235 Szirácsik, 2007., MNL NMLIV. l/b-2. Szökevények összeírása 1720-ból. Öi.: 12. Füleki járás, Öi.: 14. Losonci járás, Öi.: 20. Szécsényi járás, Öi.: 21. Kékkői járás. 236 Szirácsik, 2007., MNL NML IV. l/b-2. Szökevények összeírása 1720-ból. Öi.: 12. Füleki járás, Öi.: 14. Losonci járás, Öi.: 20. Szécsényi járás, Öi.: 21. Kékkői járás. 237 Szirácsik, 2007. 238 Az 1720. évi összeírásban nem szerepel a Heves és Külső-Szolnok vármegyei birtokrész, de a néhány évvel korábban készült urbáriumban nem írtak össze ezen a területen szökevényeket. (MNL NML IV. l/b-2. Szökevények összeírása 1720-ból. Öi.: 12. Füleki járás, Öi.: 14. Losonci járás, Öi.: 20. Szécsényi járás, Öi.: 21. Kékkői járás.)
