Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
A Nógrád vármegye egykori végvárai körül terjeszkedő mezővárosokba a törökök kiűzése után is gyakorta települtek katonák vagy azok leszármazottai. Füleken 1716-ban nem csupán Borbás János hadnagy élt, hanem a korábban már említett füleki vitézek fiai is.221 Szécsényben lakott Péter János korábbi füleki katona, Horti István, akinek apja kékkői katona volt.222 223 A császári és királyi seregben szolgált Olá Márton Erdélyből érkezett (Balassa)Gyarmatra 1714-ben, Halga Mátyásnak is, aki „Horvátországi fél, itt lakásának tíz esztendeje, hadakban járt, melyről obsitja is vagyon”.m Az urbárium elkészülése idején Hollókőt még várként tüntették fel, további sorsáról földesúri döntésre vártak. A hollókői Nagy Mátyás apja hadnagy volt a vár török kézre kerülése előtt.224 Az egykori vitézek azonban más településre is költözhettek, a forrásunk alapján például Csitárra, döntően mégis az egykori végvárak vonzották őket. A mesteremberek származását gyakorta nem derítették ki a korabeli összeírok. Ahol azonban a mesteremberről megállapították, hogy jövevény volt, azok általában a mezővárosokban telepedtek le, mint a (balassa)gyarmati Kovács Janó kovács, a szécsényi Csismadia János, aki gácsi csizmadia volt korábban, valamint a füleki Ötvös Tóbiás ötvös.225 A mezővárosokban több iparost tudtak foglalkoztatni, Gyöngyöspatán és Gyöngyöstarjánban viszont sok pásztor is élt, pedig a falvak általában egy-egy pásztort tartottak el.226 A korábban földesúr alá nem tartozók közül a mesteremberek a mezővárosokba, míg a pásztorok a falvakba költözhettek. A földesúri alkalmazásban álló, házhellyel rendelkező ifjabb Bárány (Baran) János, akinek apja telepítette be (Balassa)Gyarmatot, megtarthatta korábbi státuszát, vagyis szabados maradhatott. Sorstársai is földhöz jutottak három kivétellel, hiszen 15 gazda kapott szántót, rétet új lakóhelyén.227 A betelepülés okai A jövevények betelepülésének indokát a forrás csak egy esetben határozta meg. Egyfelől feltételezhetjük a háborús vagy egyéb pusztulás miatti bevándorlást a birtokra, esetleg birtokon belül, mint Turopolya esetében. Másfelől vonzó lehetett a különféle hadjáratok idején elpusztított, művelésre váró mezőgazdasági területek megszállása, esetleg a remélt jobb megélhetés elérésének más módja. A nagyobb népsűrűségű, korlátozott mezőgazdasági területtel rendelkező északi vidékekről 221 Szirácsik, 2007. 150-152. 222 Szirácsik, 2007. 25., 26. 223 Szirácsik, 2007.71., 79. 221 Szirácsik, 2007. 57. 225 Szirácsik, 2007. 74., 26., 152. 226 Szirácsik, 2007. 227 Szirácsik, 2007. 75
