Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása

láthatóan sokan érkeztek a Koháry-birtokra. Bartos András például a népmeséket idéző legkisebb fiúként Apováról indult el, ahol Koháry II. István jobbágya volt, „ottan hagyván a házhelyén bátyját, Györgyöt és Jánost, most 9 esztendeje mióta onnét elszakadott”, végül Keszegre költözött, ahol egész házhelyet kapott a földesúrtól.228

2. ELVÁNDORLÁS A BIRTOKOKRÓL

Az elharapódzó szökések miatt Nógrád vármegye közössége úgy döntött, hogy összeírja a vármegyéből elszökött jobbágyokat. Az 1720. évi összeírás alapján a szakirodalomba az a megállapítás került, hogy a legnagyobb számban az esztergomi érsek, a váci püspök és Koháry II. István birtokairól szöktek el.229 Mi állhatott ennek hátterében?

Az 1720. évi összeírásban a Koháry-uradalmakkal kapcsolatosan valóban jobbára Koháry II. István neve szerepel, mindennek ellenére tudnunk kell, hogy a Nógrád vármegyei Koháry-birtokok egy részére volt csak kizárólagos tulajdona (divényi, zsélyi, (karancs)sági birtokok és az egyik füleki uradalom), másik része a család közös tulajdonában állt (szécsényi, gyöngyösi230 uradalmak), s volt olyan jószág, amely Koháry Farkas fiainak birtokába került (a másik füleki uradalom). Nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy a családi közös birtokok is ténylegesen inkább Koháry II. István irányítása alatt állhatták, ezért kerülhetett neve birtokosként az összeírásba.

A felsorolt hét birtok közül a (karancs)sági és a Koháry-féle divényi uradalomról nem készült urbárium, mégis elmondhatjuk a meglévő források alapján, hogy ez idő tájt a Koháryak a vármegye legnagyobb birtokosai közé tartoztak. Az 1710- es évek második felében készült urbáriumok 572 Nógrád vármegyei gazdáról adnak hírt.231 Összehasonlításként elmondható, hogy Nógrád vármegye 1720. évi összeírása szerint 3002 gazdaságot vettek számba az egész vármegye területén.232 A gazdák legalább 19%-a tehát Koháry-birtokon gazdálkodott. Mindezek miatt számolnunk kell azzal, hogy a nagynak tartott szökésszám annak is köszönhető, hogy a hatalmas kiterjedésű birtokhoz tartozó nagyobb gazdaszám miatt is magasabb lehetett a Koháry-birtokról elszökők száma.

Az 1720. évi szökevény-összeírás alapján mindösszesen 159 olyan gazdáról tettek említést, aki Koháry-birtokról szökött el. Az 1716-ban és 1718-ban készült

228 Szirácsik, 2007.144.

229 Belitzky, 1973.232.

230 A gyöngyösi uradalom egy része Heves és Külső-Szolnok vármegyében terült el, míg másik része Nógrád vármegyéhez tartozott. Ide kell sorolnunk ezt az uradalmat azért is, mert birtokigaz - gatásilag a Nógrád vármegyei birtokokhoz volt rendelve.

231 Szirácsik, 2007.

232 Belitzky, 1973. 231.

76