Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
A jövevények korábbi lakóhelye A jövevények 17%-áról nem tudjuk, hogy honnan érkezett, 39%-uk valamelyik Nógrád vármegyei településről származott, 6%-uk Heves és Külső-Szolnok vármegyéből, míg 38%-uk más területről. A Nógrád vármegyéből elindulok Nógrád vagy Heves és Külső-Szolnok vármegyében találtak új otthonra. A Heves és Külső-Szolnok vármegyei birtokon a jövevények többsége Nógrád vármegyéből, részben Heves és Külső-Szolnok vármegyéből kelt útra. A máshonnan érkezők között is elsősorban a szomszédos vármegyék jöhettek számításba, összesen 66 főt sorolhatunk ide. 24 gazda a Pozsony, Árva, Szatmár vármegyék által határolt északi területről származott. A mezővárosokba, főleg Gyöngyösre, Gyöngyöspatára, (Balassa)Gyarmatra, kisebb mértékben Szécsénybe és Fülekre távolabbról és délebbről is érkeztek jövevények. Két-két gazda települt be Dunántúlról és Erdélyből, további 12 gazda jött „Lengyel- és Németországból", sziléziai és morva területről, míg négy a déli „Horvát- és Rácországból”.201 A migráció irányáról a szakirodalom sommásan úgy fogalmaz, hogy a török pusztítások következtében elnéptelenedett az ország középső része, s a peremterületekről a ritkább népsűrűségű vidék felé irányult a vándorlás. A vizsgált birtokra is tehát elsősorban északról vándoroltak be a jövevények. Természetesen - amint említettük - távolabbi déli területekről is betelepülhettek, de kisebb távot is megtehettek a délről észak felé költözők, akár a szécsényi Törők János, aki „Jövevény, egri törökök féle” volt, vagy a Kecskemétről Fülekre érkező Kecskeméti György.202 242 ismert eset alapján elmondható, hogy a gazdák 45%-a egyik közeli településről a másikba költözött. A nagy távolságokat megtevő jövevények jó része nem egyik távoli településről a másikba költözött, hanem általában voltak köztes állomásaik is, ahogyan azt a gyöngyöspatai Tott Takacz pásztor és a (balassa)gyarmati Lipták Márton jövevényekről megjegyezték: „ország, világ, víz hajtotta”.203 Gyakorta az előző lakóhely csak átmeneti megoldást jelentett. A hortiak közül Kis Gulyas „van 3 esztend[eje], hogy Móráról jött ide lakni, ottan is jövevény volt", Horvat Mihály „Csányról jött ide lakni, van 6 esztendeje, ottan is jövevény volt", Nagy Gergely a Nógrád vármegyei Bolgáromból „jött ide lakni, ott is csak jövevény volt”, Kis István pedig Héhalomról „szakadott ide, ottan is csak jövevény volt”.204 Az eredeti lakóhely és a Koháry-birtokon való letelepedés között több év is eltelhetett, ami különösen jól mutatható ki a (balassa)gyarmati jövevények egy részénél, akik több évig vándoroltak, míg megérkeztek a mezővárosba.205 A Nógrád 2111 Szirácsik, 2007. 2ii2Szirácsik, 2007. 30., 150. 2113 Szirácsik, 2007. 127., 79. 201 Szirácsik, 2007. 124., 119., 212., 123. 2115 Valah András Borosznokról 20 éve ment el, 14 éve lakott (Balassa)Gyarmaton. Galgóczy, avagy Zaszkalniczky György Galgócról 12 éve „elszakadott, négy esztendeje, mióta itt lakik”. Juncsovár Tamás Chlebnicből 23 éve „elszakadt, itten lakásának 12 esztendeje”. Litanszki, avagy Laho Mátyás 72
