Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása

vármegyei falvakban szintén akadt erre példa.206 Az urbáriumok készítői a Heves és Külső-Szolnok vármegyei mezővárosokban is találtak ilyen gazdákat.207

Előfordult, hogy a korábban vándorló gazda végül azonos településen belül költözött át a Koháry-birtokrészre egy másik földbirtokostól.208 A jövevények úgy is vándoroltak a Koháry-birtokokon belül, hogy egy ideig más földesurat szolgáltak.209 Ugyanazon településre való visszaköltözésnek nem találtuk nyomát az úrbéri összeírásban, bár más források szerint például Adácsra, Visznekre visszatértek a korábban elmenekültek, valószínűleg ezek a gazdák helyi lakosnak és nem jövevénynek tarthatták magukat.210 Mindez igaz lehet más településre is, ami mutathatja az „őslakos” státusz megbecsültségét.

A spontán és szervezett bevándorlás módja

A vándorlók némely esetben egyedül, esetleg családjukkal hagyták el régi otthonukat, nem ritkán azonban többen indultak el korábbi lakóhelyükről, akik gyakorta rokonok lehettek.211 Mindenképpen kivételnek tarthatjuk, hogy Turopo-Dacsólámról 40 éve „elszakadott, itt, hogy lakik, 25 esztendeje”. Leszenyiszky János Pribojból 20 éve „elszakadott, itten lakásának 14 esztendeje”. (Szirácsik, 2007. 74., 78., 75., 76., 77.)

21,6 A Nagy- és Kiscsitáron 1716-ban lakó Tott János Nagytapolcsánynál lévő Újfaluból 30 éve elköltözött, „itten lakásának van öt esztendeje”. A szklabonyai Ivanics Márton Szuhát 40 éve hagyta el, „itten lakásának vagyon 14 esztendeje”, Varga Mihály pedig a Nógrád vármegyei Szentpéterről „van 40 esztendeje, hogy elszakadt, itt lakásának 30 esztendeje”. A keszegi Serfőző Pál a Zólyom vármegyei Bábaszékről származott, „de van 47 esztendeje, mióta onnét elszakadott, azóta hol együtt, hol másutt serfőző volt", miközben Majerink Tamás az Árva vármegyei Privigyéről „több 20 esztendeinek, mióta eljött, azóta Gerhard uraiméknak szolgált”, illetve Balazovicz Miklós Szenográdról „van 30 esztendjeje] mióta onnét elszakadott, Bodonyról jött ide, ott is jövevény volt”. (Szirácsik, 2007. 47., 95., 94., 142., 146.)

207 A gyöngyöspatai Szabó Mihály „breznóbányai fél, széjjelbujdosása utján] van 10 esztendjeje], hogy itt lakik”. A gyöngyöstarjáni Kis Ferenc „kicsiny korában szakadott Fülekkovácsiba, ottan nőtt, nevelkedett, onnét jött ide lakni, vagyon 14 esztenjdeje], mióta itt lakik”. (Szirácsik, 2007.132., 139.)

208 Az 1716-ban Sipeken lakó Szakái János Szandakéren a Soós família birtokáról „1680 elszakadt onnét, azóta szolgált Sipeken Balás famíliának, azután megszállott a méltóságos úr részén lévő Kis Mihály harmad házhelyére, vagyon 9 esztjendeje]”. Az ecsegi id. Sipka János „Gyetváról szakadt nemzetség, úgy Ecsegen Szemere Györgyné asszonyom részéről jött a méltóságos úrfundusára, ottan lakott circitjer] 18 esztjendőig], itten lakásának egy esztjendeje]”. (Szirácsik, 2007. 53., 61.)

209 A keszegiek közül Belujay Pál „Belujaifél, gyermek volt, amidőn onnét elszakadott, van 12 esztendeje, azóta hol együtt, hol másutt szolgált, Szátokról jött ide, Beluján a m[é]l[tósá]gos úr jobbágya mindjen] nemzetségeBartos András „Apovaifél, ott is a m[é]l[tósá]gos úr jobbágya volt... 9 esztendeje mióta onnét elszakadott, azóta Bodonyon lakott, onnét jött ide lakni”', Jakabkin, avagy Knyazog Martin „Apovaifél, kicsiny korábjan], van 20 esztendjeje], hogy az anyja elvitte volt Cseribje], Cseriből ment Bodonyra, ottan a pap mellett lakott, Bodonyról jött ide, Apován a m[é]l[tósá]gos úr fundusán született, az apja is ottan jobbágy volt”. (Szirácsik, 2007.144., 145.)

210 Soós, 1975. 69., 519.

211 Azonos vezetéknév alapján valószínűleg rokonok költöztek át más településre azonos időben. Például Hortra ment lakni 1706-ban Endrefalváról Deák Ferenc és Deák László, 1711-ben Atkárról Erdeli Demeter és Erdeli Mátyás. (Szirácsik, 2007. 121., 123.)

73