Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
Befejezés
ki. Míg Füleken főként az egykori katonák leszármazottai építették ki városukat és gazdaságaikat, addig a döntően északabbról érkező jövevény gazdák (Balassa)Gyarmaton nagycsaládokba tömörülve egyértelműen a mezőgazdasági termelés felé fordultak. A Koháry család Nógrád vármegyei központú birtokaira vonatkozó 1716. és 1718. évi urbáriumok többek között tartalmazzák a földesúr tulajdonában lévő földek használatáért járó földesúri járadék szabályozását. A birtokon élő gazdák különféle járadékokkal tartoztak uruknak, ezek közé tartozott az „adójuk”, valójában a cenzusuk, valamint a robot, a különféle címen szedett ajándékok és azok váltópénze. Fontos volt az is, hogy a helység milyen és mennyi dézsmával tartozott. A dézsma alatt az egyháztól bérelt tizedet és a földesúrnak járó kilencedet is értették. A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain az 1716. és 1718. évi szabályozás végrehajtása során létrejött urbáriumokból kitűnik, hogy a földesúri járadékok birtokrészenként, gyakran településenként, ritkábban településen belül is eltértek. 1720-tól fennmaradtak a Nógrád vármegyei központú birtokok számadásai, amelyekből a zsélyi birtok csak azért került ki, mert a Koháry-féle divényi uradalomhoz sorolták. 1724-től pedig a szécsényi és gyöngyösi uradalmak nem szerepelnek a számadásokban, mivel e zálogbirtokok visszakerültek a Forgáchokhoz. Az említett számadások alapján a robot teljesítésére vonatkozó adattal nem rendelkezünk, de elmondható, hogy az urbáriumokban a gyakran természetben kért „ajándékokat” egyöntetűen, a dézsmát pedig részben pénzben váltották meg a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain élő gazdák a számadások alapján. Az urbáriumok azonban a földesúri járadék alapjául szolgáltak a készítésüket követő évtizedekben is. A Nógrád vármegyei központú Koháry birtokon Koháry II. István majorsága volt a legjelentősebb. A Koháryak három birtoktípusa közül Koháry II. István birtokán lehetett kimutatni a legtöbbféle állatot. Koháry II. István füleki majorságában lovakat, szamarakat, szarvasmarhákat és méheket tartottak. Koháry András birtokán csak a ló és sertés volt kimutatható, míg a közös birtokon csak egy évben fizettek - egyébként Koháry II. István birtokán dolgozó - lovászokat. A kezdetben több településen is kimutatható majorsági szántók esetében Koháry II. István majorságában megfigyelhető volt a koncentráció, a szántók idővel Fülekre és (Karancs)Ságra korlátozódtak. A szántók esetében kimutatható archaikus termelési mód a majorsági szántót felvállaló jobbágyok számára járadékmérséklést, a földesúrnak kiadáscsökkentést eredményezett. A szőlőtermelésre alkalmas gyöngyösi borvidék zálogból való kikerülésével Füleken indult el igen mérsékelt sikerrel a bortermelés. Szőlőművelésre szinte alig költöttek. A szőlőtermelésre alkalmas gyöngyösi borvidék zálogból való kikerülésével Füleken indult el igen mérsékelt sikerrel a bortermelés. Kis jelentőségű majorsági kert csak Koháry II. István birtokán volt található a tárgyalt korszakban. 302
