Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
VIII. Gazdálkodás a természetbeniekkel
Vili. 31. táblázat A pálinkakészlet Koháry II. István (KI) és Koháry András (KA) birtokain és a közös (köz) birtokon (1720—1731)856 év /icce égettbor 1720KI 510 1721köz 268 1726köz 38 1727köz 40 1729KA 69 1731köz ? A természetbeniekkel való gazdálkodás jellemzői 1726 és 1731 között a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokai esetében csak néhány természetbeniről vezetett Trajtler István tiszttartó számadást. Elődje kizárólag a pénzmozgás követését tartotta feladatának minden bizonnyal a viszonylag nem szigorú kontroll következtében. A gabonáról, a szénáról, az állatállományról és a szeszes italokról vezetett Trajtler-féle számadások azonban nem minden birtokról és nem minden esztendőben maradtak fenn. Koháry II. István országbíró és unokaöccse, Koháry András közös birtokán búzát, árpát és zabot is följegyeztek. A közös családi birtok esetében a gabona termesztésére vonatkozó adatokkal rendelkezünk ugyan, de igazán pontos képet nem kaphatunk róla. Koháry II. István és Koháry András birtokain a gazdaságföldrajzi adottságoknak köszönhetően főként búzát, kisebb mértékben árpát, illetve zabot jegyzett le a közös tiszttartó. Minden gabonafajta esetében a legnagyobb mennyiség Koháry II. István birtokán mutatkozott 1730-ig. 1731-ben ugyanis az országbíró halála miatt a Koháry András birtokához került Koháry II. István birtoka öröklés révén. Érdekes megfigyelni, hogy a két Koháry birtokain a paraszti eredetű dézsma szerepe nem volt domináns. Különösen az országbíró birtokán mutatható ki, hogy általában a földesúri kezelésben tartott majorsági földön termelt gabona mennyisége jelentősebb volt a dézsmánál. Működési kiadásra és a földesúr magáncéljaira viszonylag kevés gabonát használtak föl. A gabona értékesítése szinte kivételszámba ment, a birtok területén élő termelő parasztság sokszor a dézsmáját vásárolta vissza. Mindennek következtében évről évre nagyarányú maradvány keletkezett. A gabona mellett a szénát is lejegyezte a tiszttartó Koháry II. István és Koháry András birtokain. A széna esetében is jól kimutatható, hogy 1731-ig Koháry András szénakészlete eltörpült Koháry II. Istváné mögött. Értékesítésre gyakorlatilag nem igazán gondoltak. Az uradalmi működéshez és a földesúri igényekhez szük- 856 856 SABB, L. Rody a Panstvá, I. Rody Koháry-Coburg. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 269
