Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
VII. Az uradalom pénzmozgásai
A Koháryak családi birtokán az egyéb kategóriába néhány tételt sorolhatunk.782 Az egyéb kiadások jelentősen megnövekedtek Koháry II. István birtokán a vizsgált korszak folyamán, 1730-ban megközelítette a 249 forintot az összegük.783 Koháry András birtokán az egyéb költségek közé sorolhatjuk a tiszttartó vásárlásait.784 785 A gazdálkodás jellege és jövedelmezősége A Koháryak három birtoktípusa bevételeinek és kiadásainak ismertetése után néhány következtetést tudunk levonni a birtokokon folyó gazdálkodás jellegéről. Ha nem az uradalomtörténeti szakirodalom alapján elfogadott feudális jellegű (úrbéres és regálé eredetű) és a „gazdálkodási” (majorsági) bevételekből, hanem a földesúri kezelésből, a bérbe adásból származó és a jobbágyi eredetű pénzek arányait vizsgáljuk árnyaltabb kép tárul elénk. A földesúri kezelésből befolyt bevételeket a három birtoktípuson a kocsma és a vám címén szedték be, illetve Koháry II. István birtokán némi majorsági pénz is kimutatható. A családi birtokon és Koháry András birtokán a kocsmák jelentős bevételt hoztak. Valamennyi birtoktípusban a bérletek közül a mezőgazdasági 7821720-ban 50 forint felhasználása ismeretlen volt. 1721-ben 9,5 forint kiadás származott abból, hogy a vett borok Ecsegről való szállítása során egy hordóból elfojt a bor a hordó rossz alja miatt, ezért a szécsényi kocsmáros, Bánhidy Gergely a 4 polturás borból adott 95 iccét. 1731-ben némi útiköltség mutatható ki: 4,25 forintért négy alkalommal a tiszttartó hajdújával utazott borért, illetve 3 forintért a tiszttartó Jobbágyiba egyedül ment borért. ($ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai [1720-1731].) 785 1725-ben a tiszttartó három borjúért 4,9 forintot fizetett, miközben április 5-én a majorsági kertbevetni való magért adott 1,25 forintot. 1727. augusztus 11-én a tiszttartó „sertések orvosságára” 0,98 forintot fordított, hogy Bratinka kondás azzal tudja gyógyítani a beteg állatokat. 1727-ben a tiszttartó 100 forintért vett bort a füleki kocsmába. 1730-ban ugyancsak a füleki kocsmába szerzett be bort, ekkor 243 forint értékben. Mindemellett július 18-án Bratinka kondásnak adott kénkőre {„büdös keőre”) 0,25 forintot, a „sertések orvoslására puskaporra” 0,5 forintot. November elsején pedig a majorsági sertéseknek szereztek be 20 font sót 4,4 forintért. (§ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai [1720-1731].) 781A tiszttartó 1721-ben 9 forintért két kő sót vett, 20 forintért egy tinó ökröt, 2,45 forintért öt kila vetni való árpát. 1727. március 9-én a lovászok Csábrágba mentek, ezért a kanca lovak ellátására adott az útra a tiszttartó 0,57 forintot. 1729. május 30-án a lovászok a lovakkal Szentantalra mentek, útiköltségül kaptak 1,14 forintot. 1729-ben a tiszttartó a lovászoknak 0,15 forintért edényt vett. Április 4-én a földesúr két lovának vett két kötőféket 0,8 forintért. December 29-én Draskóczy Sámuel küldött hordócskában patkókat 15,42 forintért. 1729-ben az egyéb kiadások a következőkből álltak: öt font szalonna vásárlása 0,63 forintért, négy icce vajért fizettek 1,14 forintot. 1731-ben a tiszttartó 300,3 forintért Szurdokpüspökiben 13614 akó bort vett a füleki kocsmába. 3,34 forintért vásárolt még a szarvasmarhák, sertések számára és a savanyított káposztába sót, illetve a sertéseknek további 20 font sót október 13-án 0,47 forintért. 0,07 forintot költött május 10-én két font sóra a (Karancs)Ságon raboskodó öt, magát nemesíteni akaró ember ellátásához: kenyérsütésre és ételükhöz. (§ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove. A füleki uradalom számadásai [1720-1731].) 243
