Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
VII. Az uradalom pénzmozgásai
minden évben - bár eltérő összeggel - megfigyelhető volt. Nem volt jelentős viszont a pusztabér. VII. 13. táblázat Az osztatlan Koháry-birtok földesúri kezelésből származó bevételei (1720-1731)752 év / forint kocsma vám 1720 2245,11 65,22 1721 2068,15 46,30 1724 874,96 1726 516,31 1727 309,58 1731 281,74 A Koháryak családi birtokán a földesúri kezelésből származó bevételek között mindvégig meghatározó nagyságrendű volt a kocsmákból befolyt pénz. A szécsényi kocsma Forgách tulajdonba kerülése drasztikus bevételkiesést eredményezett, a továbbiakban már csak szerényebb összeg származott a szécsényihez képest korábban is kisebb bevételt hozó füleki kocsma forgalmából. A földesúri kezelésben maradt vámok bevételei a szécsényi vámból, s annak „filiálisából”, a varbói vámból származtak, ezért nem mutatható ki 1724-től. A zálogbirtokok visszaadása tehát erőteljesen éreztette hatását az egyes földesúri kezelésben hagyott üzemek esetében is, főként Szécsény mezőváros kikerülése vezetett a bevételek jelentős csökkenéséhez. VII. 14. táblázat Koháry II. István birtokának földesúri kezelésből származó bevételei (1725—1730)753 év / forint kocsma vám majorság 1725 1726 111,18 75,25 588,30 1727 72,02 9,00 1730 79,63 20,00 A családi birtokoktól élesen eltért a földesúri bevételek összetétele Koháry II. István birtokán. A kocsmából származó pénzt csak 1726-ban tudjuk kimutatni a fennmaradt számadások alapján, de akkor sem volt kirívóan magas az összege. A vámbevétel teljes egészében a füleki vámból származott 1726-tól 1730-ig. A majorsági bevételt a négy elemzett számadásból háromban megtalálhatjuk, de csak 752 * 752 §ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 752 §ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove. A füleki uradalom számadásai (1725-1731). 230
