Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
VII. Az uradalom pénzmozgásai
VII. Az uradalom pénzmozgásai A Koháry család Nógrád vármegyei központú birtokainak 1720 és 1731 között készült és szerencsésen fennmaradt számadásai tárják elénk a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásait. A számadások segítségével a Koháry család közös kezelésében lévő birtokának, illetve Koháry II. István országbíró és Koháry András birtokainak bevételeit és működési kiadásait vizsgálhatjuk meg, amely révén az egyes uradalomtípusok gazdálkodási jellemzőit is megismerhetjük.711 712 A Koháry-birtokok pénzbevételei A gazdaságtörténészek általában a bevételek összetételének elemzése során két nagyobb csoportot alakítanak ki, az egyik csoportba az úrbéres és regálé bevételeket sorolják, míg a másikba az uradalom „gazdasági” bevételeit, ami gyakorlatilag a majorsági termelésből származó pénzbevételeket jelentette. Az ilyen jellegű vizsgálatok a XVIII. századi uradalmak esetében általában ugyanarra az eredményre szoktak jutni, vagyis arra, hogy a bevételek nagyobb része az uradalom népétől származott, nem pedig a majorsági termelésből.732 A Koháry-birtokok esetében a majorsági pénzbevételek szinte teljes hiányával találkozhatunk. Mindössze Koháry II. István birtokának számadásában mutatható ki viszonylag nem túlságosan jelentős majorságból származó bevétel, de 1725-ben semmilyen majorsági eredetű pénzt sem lehet látni a számadások lapjain. 1726-ban a majorsági állat és tejtermék értékesítéséből származó pénzek az 711 $ABB, L. Rody a Panstvá, I. Rody Koháry-Coburg. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 712 A Zichyek óbudai uradalmában a „jövedelmek oroszlánrésze közvetlenül a jobbágyoktól - az úrbéri és a regale jövedelmekből - származott”. (L. Gál, 1988. 11.) A Grassalkovichok gödöllői uradalmában az 1772-1779 közötti időszakban a feudális és árenda bevételek az összbevételek 58,61%-át határozták meg, s csupán 41,39%-ot ért el a majorsági termelésből származó bevétel. (Wellmann, 1933.) 219
