Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

VI. Az uradalom kereskedelme

fogyasztók nem tudták hol kapható a termék.727 A sárospataki uradalom kereskedelmét például a kezdetleges útviszonyokon kívül gátolta az osztrák szempontból irányított vámügy, a kis felvevő képességű külföldi piac, csak a kocsmáltatásból és a borértékesítésből származott jelentős bevétel. A sárospataki uradalom környékén a helyi vásárok jelentettek nagyobbnak mondható forgalmat.728 Az osztrák piachoz közeli uradalmakban is csak az osztrák városokhoz közelebbi települések tudták gabonájukat értékesíteni, mint a rohonc-szalónaki uradalomban.729

A Nógrád vármegyei vásárok nem voltak forgalmasak, szemben a gyöngyösivel, amely település 1724-ben került ki a Koháryak zálogából. A birtokokon nem élt kereskedő a vizsgált korszakban. A vámokat bérelték nagyobb összegek ellenében. A kocsmák jelentős bevételt termeltek, hasonlóan a Zichyek közeli divényi uradalmához.730 A Koháry-birtokokon 1724 után már csak a kisebb jelentőségű füleki kocsma maradt meg a korábbi kocsmák közül.

Az uradalom működési kiadásai között kevés vásárlást találunk. A földesurak vásárlásai esetében az ingatlanra és élelmiszerre költött összegek esetében sokszor nem különíthető el a vásárlás az előállítás munkadíjától, de jelentős lehetett a földesúri építkezésekhez szükséges vásárlás mértéke.

727 KOMORÓCZY, 1942. 54.

728 Ravasz, 1938. 33., 91.

729Zimányi, 1968.101.

73"Szirácsik, 2005.149.

218