Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
V. Az ipari termelés
Gyöngyösről „amidőn a méltóságos úr őexcellentiája köszöntésére szoktak menni bírák uraimék vagy scarlát szőnyeget, vagy más becsületes kézbéli ajándékot szoktak pjraejsentálni a méltóságos úrnak őexcellentiájának”.658 A szécsényi öt jövevény iparos közül V2-V2 házhelyet kapott Borbély János német jövevény borbély és a Kékkőről érkező Mészáros János, míg egész házhelye volt Csismadia Jánosnak, aki Gácsról érkezett, s Szécsényben a csizmadia céh tagja volt, valamint a jövevény Nagy Ferenc kovácsnak, nem volt házhelye ellenben Takács Antal zsellérnek, aki takácsként működött. A helybeliek közé sorolták a V2 házhellyel rendelkező Mészáros András mészárost, Olasz Szűcs Mihály zsellért, aki vezetékneve ellenére szabó volt. Az ismeretlen származású 15 iparos többféle ipart űzött. A csizmadia céh tagja volt a V2-V2 házhelyes Csismadia András, Csismadia János és Csismadia Mihály zsellér. A gombkötő céh tagjának vallották az egész házhelyes Gombkötő Gábort, míg az ugyancsak gombkötő Gombkötő György zsellér volt. A szűcs céhbe tartozott az egész házhelyes Szűcs András, a V2 házhelyes Szűcs József és Szűcs János zsellér, a szabó céhbe pedig az egész házhelyes Szabó Mihály, a V2 házhelyes Trajtler Szabó Ferenc, s a lA házhelyes céhtag Szabó Gergely. Varga Mihály céhbéli Vargának nem volt házhelye, és Takacs Jakab takács, Molnár István molnár, Kovács Márton kovács zselléreknek számítottak.659 Szécsényben egyébként a céhes ipar korán megjelent Nógrád vármegyei viszonylatban.660 26 évvel az urbárium elkészítése előtt érkezett (Balassa)Gyarmatra az akkor két esztendős fiával élő Kovács Janó kovács, aki V2 telken gazdálkodott házas öccsével. Ugyanitt két iparos a letelepedését követően felhagyott egykori mesterségével. Prhlik István 1716-ban három és tizennyolc éves fiait tartotta el lA házhelyén végzett munkájából, ő Zólyom városából 20 évvel korábban költözött el. Laukonides János Sámuel fiával gazdálkodott '/12 házhelyén, pedig ő 1700-ban még a Liptó vármegyei Szentmiklóson dolgozott mesteremberként. A (Balassa)Gyarmaton házhelyet kapó iparosok korábban szabadmenetelűek voltak, előtte nem volt földesuruk.661 Az uhorszkai iparos, Szabó András 1704-ben érkezett a Gömör vármegyei Kiétéről, és lA házhelyet kapott, akárcsak az ott élő helybeliek.662 A Zólyom vármegyei Bábaszékről még 1669-ben elindult, 1716-ban Keszegen öt- és tizenhat éves fiával együtt élő Serfőző Pál felhagyott serfőző mesterségével, s egész házhelyen gazdálkodott.663 A jövevény Ötvös Tóbiás ötvös gyermek és házhely nélkül élt Füleken.664 ““Szirácsik, 2007.113. 659Szirácsik, 2007. 25-32. “’A varga és a csizmadia céh 1617-ben jelent meg Szécsényben, de ugyanitt a XVII. században szabó, szűcs és posztónyíró céh is alakult. Lásd: Pálmány, 2013. 153. 661 Szirácsik, 2007. 68-80. 662 Szirácsik, 2007.191. 663 Szirácsik, 2007.142. 664 Szirácsik, 2007.152. 201
