Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
I. A felhasznált főbb források
szely mézzel tartoznak”. Korponay pedig nem csupán szomszédos földbirtokos volt, hanem a Rákóczi-szabadságharc kitörése előtt Koháry „bonorum administratora”is, s ebben a minőségében ismerete lehetett a földesúrnak járó bevételekről.37 38 Az összeírás készítője az ügyet azzal intézte el, hogy „Noha amoda előre elmaradott, de ide tovább a tabellában beíratott”.x Jól látszik tehát, hogy némileg kontrollálták a nyilatkozók állítását. Nem feltétlenül vizsgáltak ki azonban minden eldöntendő vagy vitás kérdést, amit figyelembe kell venni a forrás felhasználása során. A Koháry Farkas fiai által bírt Bolyk faluban például a puszta házhelyekről „azt beszélik, hogy még eddig azoktól nem szoktak adózni, igaz-e, vagy nem, nem tudom”.39 A forrás hátránya, hogy bár az összeírás készítésének szempontja azonos lehetett, a családfőkhöz tartozó jószágok összehasonlítását nehezíti, hogy az összeírás némely település esetében hiányos maradt. Az uradalom népességére vonatkozó adatok sem teljesek, hiszen a nőkről nem készült összeírás.40 Kiemelkedően értékes a forrás azonban a férfi családtagok demográfiai adatait, a családfők és családok történetét tartalmazó részei miatt. Nagyon sokszor előfordult azonban, főként a távolról érkezett jobbágyok esetében, hogy a település nevét olyan torzítva írták le, hogy beazonosításuk nagy nehézséget okozott, máskor pedig a vármegye nevét „tévesztették el”.41 Nem szabad elfelejteni, hogy a demográfiai adatok is bemondáson, sőt mások nyilatkozatán alapulhattak, ezért a tévedés nem zárható ki. Az életkor, a múltbéli pontos dátum meghatározása a korántsem megbízható emberi emlékezeten alapult, de előfordulhatott akár szándékos torzítás is.42 Az úrbéri összeírások azonban minden kritikai megjegyzés ellenére pótolhatatlan forrásai az érintett területeknek. A számadások A jelen kötetben elemzett számadások a Koháryak egykori hatalmas Nógrád vármegyei központú birtokainak gazdálkodásáról adnak képet 1720-tól egészen Koháry II. István országbíró 1731-ben bekövetkezett haláláig.43 A birtokgazdálkodás 37 Heckenast, 2005. 245. 38Szirácsik, 2007. 180. 39Szirácsik, 2007. 192. ■"’Más urbáriumokban sem szerepelt azonban a teljes férfilakosság, a szegényebb és mobilabb zselléreket, a nemeseket, a majorsági alkalmazottakat kihagyhatták az összeírásból. 11A torzítás lehetett szándékos is, mint Zahora esetében, amely települést Nógrád vármegyei faluként írtak össze. Zahora nem Nógrád, hanem Hont vármegyei település volt, bár a korszakban megfigyelhető a nógrádiak azon igyekezete, hogy Nógrád vármegyéhez csatolják. (Szirácsik, „Rákóczy levelek”. 2005. 224.) 42 A gyermekek életkorának vélhetően szándékos torzítását feltételezték a Batthyány-uradalom XVII. századi urbáriumainak vizsgálata során. (Zimányi - J. Újváry, 2002.473-475.) 43 $ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 20
