Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
IV. A majorsági termelés
1731-ben négy személynek metszésért adtak fejenként 20 dénárt. Május 8-án kilenc embert fizettek szőlőkapálásért, július 15-én pedig két karóverő fejenként 20 dénárt kapott. A második kapálást 12 személy végezte el 20 dénárért, illetve 5-5 polturát adtak kilenc kötőnek. 1731-ben két kila búzáért őrizték a füleki szőlőt. A napszámosok illetményéből nyomon követhetők a munkafázisok, amelyek gyakorlatilag megegyeztek a Bél Mátyás által az 1730-as évek táján leírtakkal.626 Amíg a nem termő füleki szőlőre 1730-ban majdnem 33 forintot költöttek, addig a következő évben még 7 forintot sem.627 A majorsági szőlőket nem tudták jól robottal művelni, mivel a szőlő gondozása nagy szakértelmet igényelt, ezért az uradalmak máshol is napszámosokat fogadtak föl. Ezeket a munkafázisokat a fejlett szőlőkultúrával rendelkező Tokaj térségében bérmunkások alkalmazásával végeztették, ugyanakkor a szüretelők már jobbára robotosok voltak.628 A Zichyek divényi uradalmának területén is hasonló lehetett a helyzet, hiszen nem fizettek a szüretelőknek, a Mária Terézia-féle úrbérrendezés idején pedig számos uradalmi település, köztük például Veres, Süllye, Alsóprébely, (Balassa)Gyarmat tartozott szüretkor dupla robottal. A divényi uradalom egyébként 1734-1743 között 91-124 forintot költött évente szőlőművelésre.629 A regéci uradalom majorsági szőlejét 2000-4000 forint közötti összegért műveltették, ám nemcsak a bortermelésre alapozott regéci, hanem még az alsólendvai uradalomban is többet, évente 100-230 forintot adtak ki ugyanerre a célra.630 Mindezek mellett eltörpült a Koháryak majorsági szőlejére fordított néhány forint. A majorsági kert Majorsági kert csak Koháry II. István birtokán volt található a tárgyalt korszakban. Koháry II. István birtokának számadása 1725-ből arról tanúskodik, hogy az uradalmi kasszából április 5-én némi kertbe vetni való magot vásároltak. Az 1730. évi számadásban „az itt való gyarló kertész” fizetése egy pár csizma volt, amit a következő évben az elhunyt földesúr birtokát öröklő Koháry András is biztosított.631 A kevés számú utalásból is kiderül, hogy a majorsági kert nem volt jelentősnek mondható. A kertművelés ennél jóval nagyobb szerepet kapott a Zichyek divényi uradalmában, ahol a divényi majorsági kertben hajdinától kezdve hüvelyeseken és gyümölcsön át a komlóig számos uradalmi fogyasztásra-felhasználásra szánt 626 Bél, 1984. 404-407. 627 SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove. A füleki uradalom számadásai (1730-1731). “"Orosz, 1995. 90. “9Szirácsik, 2005.106. “"Ravasz, 1938. 70.; Csapody, 1933. 42. 631 SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 191
