Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
IV. A majorsági termelés
növényt termesztettek.632 Koháry II. István majorsági kertje ráadásul az uradalom szükségleteit sem biztosíthatta, amit az is jelez, hogy 1725-ben Koháry II. István tiszttartója vöröshagymát és fokhagymát vásárolt a földesúri konyhára.633 A majorsági rétek és legelők Az állatállomány ellátásában a takarmánynövények hiánya miatt a majorsági rétekről begyűjtött széna nélkülözhetetlen volt, a takarmánynövények magyarországi elterjedése ugyanis csak későbbi időpontra tehető. Tessedik Sámuel még 1768- ban is azt tapasztalta, hogy Mária Terézia takarmányfüvekről szóló rendeletét a parasztok „nem értették meg”. „Az egyszerű ember azt hitte, hogy a lóherét apróra vágva kell bevetni ... tagadta, hogy a fűnek magva van”. Vámosi György uradalmi ispán Bécsből Szarvasra hozatott magvakat, amit elvetettek, „innen az egész országban való terjedése”.634 A széna tehát az uradalmi állatállomány számára kiemelkedő jelentőséggel bírt a korszakban, a szarvasmarháknak ezt adták, és a juhok, kecskék „takarmánya ugyancsak: kinn fű, az akolban széna” volt.635 Majorsági rétje volt 1716-ban Szécsényben Koháry II. Istvánnak és Koháry Farkas fiainak.636 Ha nem kaszáltatták meg a Koháry földesurak a saját részüket, akkor bérbe adták. A Koháry család közös tulajdonában lévő szécsényi uradalom területén azonban Trázsban, Lócon és Sipeken is találtak ekkor majorsági rétet az összeírok. A trázsi majorsági rét négy darabból állt összesen 20-22 kaszás területen. Amikor vízkár nem érte a réteket, akkor 10-11 forintért adták bérbe úgy, hogy a befolyt összegen arányosan osztoztak a Koháry család tagjai. A büdös kútnál volt a lóci majorsági rét, amelyet 1 forintért szoktak bérbe adni. A sipeki majorsági rétet, amely öt szekér szénát termett általában, szintén bérbe adták 2-3 forintért. A Koháry II. István birtokában lévő zsélyi uradalomban a Rákóczi-szabadságharc után készült úrbéri összeírás alapján a két darabban lévő 100 kaszás majorsági réten 25 öl széna termett általában. Zahorán a vízkármentes években négy szekér szénát szoktak „lekaszálni és feltakarítani” a helyiek, míg Zsélyben 20 szekér szénát. A szklabonyai majorsági rétről 12 szekér szénát vártak, amit a lakosok „maguk tartoznak lekaszálni, feltakarítani, és Zsélybe hordani”. A bussai három majorsági réten mindösszesen hét-nyolc szekér széna szokott teremni. Az ugyancsak a Koháry II. István-féle füleki uradalomhoz tartozó Szentfalvapusztán jelentős majorsági rét húzódott: a nagy réten 40 szekér szénát termő rét, 632 Szirácsik, 2005.107-108. 633 SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove. A füleki uradalom számadása 1725-ből. 634Tessedik, 1938. 145. 6,5 Bél, 1984. 87-88. 636 A továbbiakban: Szirácsik, 2007. 192
