Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
IV. A majorsági termelés
Nógrád vármegyében az urbárium készítői kizárólag (Balassa)Gyarmaton találtak két helyen összesen 35 kapás majorsági szőlőt, amely terméséből öt és fél akó bort készítettek. Megjegyezték azonban, hogy a szőlőt hagyták elpusztulni. A (balassa)gyarmati majorsági szőlőt a bussaiak a zahoraiakkal, zsélyiekkel, szklabonyaiakkal, kisújfalusiakkal, óváriakkal és kiszellőiekkel együtt szokták művelni. Heves és Külső-Szolnok vármegyében Gyöngyösön és Gyöngyöstarjánban volt még majorsági szőlő. Gyöngyösön a fölső szurdokon kilenc kapás szőlő tartozott Koháry II. István majorságához, míg a fölső kert mögött 40 kapás szőlő, amelyen „minthogy rosszul dolgoztak, illendősebb parlag szőlőnek mondani, mint majorságnak”. Gyöngyöstarjánban a Koháry családnak az „alsó Ujmallyon” 12 kapás majorsági szőleje volt, „eddig a szőlő lassú munkában volt”, 1716-ban hat akó bor termett. „Ezen majorságszőlőt a lakosok szokták dolgozni”.622 Összesen tehát 96 kapás majorsági szőlőt jegyeztek le az összeírok, ami 15%-a volt a hiányosan összeírt földesúri és paraszti kezelésű valamennyi szőlőnek. Öszszehasonlításként elmondható, hogy a Rákócziak ecsedi birtokán a majorsági szőlő aránya 30-40% között mozgott, amely érték átlagos bortermő vidékre utal.623 624 IV. 6. táblázat A majorsági szőlő területe a Koháryak birtokain (1716,1718)624 település / kapás Koháry családé Koháry II. Istváné Koháry Farkas fiaié Gyöngyös 49 Gyöngyöstarján 12 (Balassa)Gyarmat 35 A Heves és Külső-Szolnok vármegye híres bortermő vidékén elterülő Gyöngyöspatán 1720-ban 12 forintot költöttek a család osztatlan kezelésében lévő szőlő művelésére a számadás szerint. A gyöngyöspatai zálogbirtokrész 1724-ben visszakerült a Forgách családhoz, ezt követően meglepő módon Füleken indult el mérsékelt sikerrel a majorsági szőlőtermesztés.625 Koháry II. István parancsára 1730. április 21-én Sárközy György örököseinek füleki szőlejét kezdték el majorsági keretek között művelni. Április 27-én metszették a szőlőt, amely a későbbiekben mégsem termett. Ezt követően kilenc-kilenc kapás kapálta a szőlőt két alkalommal. Június 30-án a szőlőben „zöld munkabéli tisztításért, és békötésséirt, minthogy jobbágyok hozzá nem tudnak, 15 személynek” fizettek személyenként 2 dénárt, valamint a vincellér is kapott 1 forintot. Koháry András 1731-ben megörökölte e majorsági szőlőt. Amint írták, ekkor ez volt Koháry II. István füleki „gyarló szölöcskéje, melyen ez idén semmi sem termett”. 622 Szirácsik, 2007. 623 Ulrich, 2007. 396. 624 Szirácsik, 2007.81., 112., 141. 62S$ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai (1720., 1724.). 190
