Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
IV. A majorsági termelés
ték, akik a munkájukért cserébe járadékmentességet élveztek.617 Hasonló jelenség figyelhető meg más korabeli uradalmakban. Például a diósgyőri koronauradalom területén a majorsági földeket nagyobbrészt bérbe adták a parasztságnak, és ezeket a területeket nem számították a majorsági földterületekhez.618 A Koháry-birtokokon is a majorsági szántót tehát elsősorban nem uradalmi alkalmazottak művelték, hanem azt a jobbágyok művelésre felvállalták, bérbe vették. Természetesen mindezek mellett a robot szerepe sem lehetett elhanyagolható, bár a robotfelhasználás kimutatásával nem rendelkezünk. A Koháry II. István tulajdonában lévő birtokon a majorsági szántó azért lehetett olyan kiterjedt, mert a jobbágyok művelésre felvállalták, bérbe vették. Ez a forma a jobbágyok számára talán még kedvező is lehetett, hiszen míg a telki állomány után pénzfizetéssel, természetbeniek adásával és robottal tartoztak, addig a felvállalt, bérbe vett földek után csak dézsmakötelezettségük volt. A földesúr érdekeit úgy szolgálhatta ez a művelési mód, hogy szinte semmilyen, vagy nagyon minimális költséggel járt. Ez az archaikus elemeket konzerváló termelési mód tehát meglepően eredményesnek bizonyult, amit jól érzékeltethetünk az uradalmi gabonakészletet tekintve azzal, hogy a dézsmához képest általában nagyobb volt a majorsági gabona menynyisége. Feltűnő azonban, hogy majdnem minden évben a teljes gabonakészlet több mint a felét félretették a következő esztendőre. A jelentős gabonamaradvány annak volt köszönhető, hogy az uradalmi és földesúri szükséglet kielégítésén túl megmaradt gabonát alig értékesítették. A majorsági gabonát mindezek miatt vermekben tárolták a dézsmából és a malmok után járó gabonával. (Koháry II. István birtokán például 1726-ban a természetbeni számadás alapján az előző évi gabonát 79 füleki, 21 litkei, két ságújfalusi, kilenc ipolygalsai, több mint 38 (karancs)sági és ismeretlen számú szécsényi veremben tárolták.)619 A gabonavermekben helyezték el a gabonát egyébként a korabeli Magyarországon máshol is, például az érdi majorban.620 A Zichyek divényi uradalmának magtára azonban a divényi kastélyban volt, ahol együtt tárolták a majorsági és a paraszti eredetű gabonát a gabonatároló ládákban.621 A majorsági szőlő A Koháryak birtokain a majorsági szőlő nem lehetett jelentős a vizsgált korszakban, s a művelésével is számos gond volt. A Koháryak 1716 és 1718 folyamán felvett urbáriumában is említettek majorsági szőlőt. 617Szirácsik, 2005. 101-102. 618 Veres, 1977.41. 619 §ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadása 1726-ból. “"Dóka, 1987. 197. 621 Szirácsik, 2005. 105. 189
